2014. február 14., péntek

manulat

...ez még tegnapról maradt le, csak az internet ördöge nem hagyta publikálni....
-------------------------------------------------------------------------------------

Nem kezdtem új nyelv elsajátításába, és ne keressétek a cím jelentését, bár az is lehet, hogy van neki.
Ma reggel többek között tőle is várt egy email a céges leveleim között, amiről muszáj írnom.

A weboldalunkon az egyik hozzám befutó email cím van megadva azok számára, akik szeretnének munka ügyben érdeklődni, így hozzám futnak be az ilyesfajta emailek is. Nem özönlenek számolatlanul, talán a második volt ez a bő fél évem alatt.
Ez azonban több szempontból is kiemelkedett minden eddigi önéletrajz közül, amit valaha is láttam életemben, és most lehet, hogy picit gonosznak tűnök majd, úgy is, hogy nincs szándékomban az lenni, de ez nagyon vicces volt.

Szóval Manulat egy fiatalember, akinek ez a családneve, korát tekintve kicsit ellentmondásba keveredett önmagával, mert azt írja, h 21 éves, de azt is írja, hogy 1991-ben született, úh valamelyik nem stimmel...Gondolom a születési idejét csak tudja, és ahhoz angolul sem kell olyan jól tudni, h leírja, szóval a kalkulált kor lehet téves, vagy csak leragadt a 21-nél...
Az angollal egyébként küzdhet szegény, mert azon túl, hogy szinte végig csupa nyomtatott nagybetűvel és azt még vastagon is szedve írta az önéletrajzát, néha nem tudtam, h most mit is akart írni és épp milyen nyelven tette:)

A szakmai részt hagyjuk is, valami A/C motor mechanic akar lenni, nem is értem a mi cégünk hogy került a látókörébe a nyilvánvalóan teljesen más profilunkkal, de sebaj :)

A személyes adatoknál megosztotta velünk azt, hogy szingli (vagyis egyedülálló), a magasságát (!) (azt viszont nem, hogy hány kiló, ha már itt tartunk...:) és még a vallását is. Uramisten, csupa olyan szigorúan privát információ, ami rajta kívül a világon senkire nem tartozik, nemhogy egy leendő munkaadóra :)
Egyébként Fülöp-szigetek-i, bár angolul nem a nemzetiségét, hanem az általa beszélt anyanyelvet adta meg szegény.
Megkaptuk édesapja és édesanyja nevét, foglalkozásukat, és ha fel szeretnénk keresni őket, akkor természetesen a címük is rendelkezésre áll (a szülőké is).

A végén kiderül, hogy van testvére is, aki sürgős esetben értesítendő. Ezt egy önéletrajzban nehéz értelmezni, hogy mikor lehet vészhelyzet, amikor hívni kellene a tesóját, ráadásul a megadott szám nem ausztrál, szóval, ha baj van mireideérne  a tesó, jajj bele se gondolok... :D

A végén pedig az áll az addigiaknál még sokkal-sokkal nagyobb és vastagabb betűkkel, már-már újság főcím hatását keltve, hogy igazolja, hogy minden információ, amit megadott magáról, az hiteles és valós.

köszönjük :)

Udvariasan megköszöntem érdeklődését és további sok sikert kívántam neki.

...
Értem én, hogy idejött Ausztráliába - gondolom -, és bizonyára angolt tanul - remélem-, na de akkor is. Ez ülj le, egyes!
Ugyanakkor meg ha velük versenyzünk, akkor nem is kell nagyon aggódni.:)




2 megjegyzés:

Az elso harom honap

Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...