A szombat délelőtt elég kényelmes tempóban telt, de az a jó, hisz ez a szombat lényege :) szokásos hétvégi bevásárláson túl sok minden nem is fért bele. A boltból hazafelé jövet láttam a szokásos kézzel eszkábált táblácskát az utcánk elején, h garázsvásár van arrafelé, az persze kihagyhatatlan. Így aztán mi Benivel kiszálltunk a kocsiból, h átsétáljunk agarázshoz, addig Laca kipakolta a bolti szajrét :)
Számunkra most sok érdekes nem volt az áruk között, hacsak nem említem az Ozzi névre hallgató kiskutyát, aki ugyan nem volt eladó, de boldogan ugrálta és nyalta körbe az odalátogatókat, legalábbis velem ezt tette. Mert hagytam neki :) Beni persze menekült előle, egyszerűen nem bírja a kutyákat, nem értem miért, hisz semmi inzultus nem érte soha, egy- két felugráson kívül. Ahogy a személyes zónáján belül kerül egy kutya, azonnal nyávogó hangon jajveszékel, és bújik előluk, vagy mászik rám.... Jó, azt eddig is tudtam, h macskás, de hogy ennyire, az furcsa. Tényleg nem tudom miért tart így a kutyáktól...na mindegy, szóval Ozzival elszórakoztam kicsit, és konstatáltam, h főleg bútorokat árulnak a háziak, amik nem rosszak, de nekünk épp semmi sem kell.
Azonban a látott kanapék csak piszkálták a fantáziámat, mert nyiilvánvalóan szép állapotú, nem lelakott és normális kinézetű pár volt (3+2), ráadásul szürke, amit Eszter emlegetett, h neki bejövős színvilág. Még amikor Gumtree-n nézegette a használt bútorokat, akkor láttam, h kb ugynazokra bólogatunk, és ugynazoknál fújoltunk a kínálatot látva, úh gyanítottam, h neki is tetszene. Tudtam, h egy bútorboltban talátak már ugyan kanapét, de én ott tartottam, h az épp nincs, ezért várniuk kell kicsit rá.
No, csak felhívtam, h "Hey szomszéd, nézzél ki az ajtódon, mert 5 házzal arréb van egy garázsvásár (nem tudott róla, hiába volt oly' közel), és van ott kanapé is. nem is rossz, de cserébe jó."
Kiderült, h a boltit ki is fizetteék már, csak várnak rá, úh okafogyott a dolog, de azért köszi...
Kicsit gondolkodtam, h itt aztán ez egyáltalán nem furcsa, ritka és szokatlan, h meggondolja magát a vásárló, visszaadják simán a pénzt, sokszor már hazavitt áru esetén is, nemhogy ha még haza sem vitte. Szóval gondoltam, én megnézném azt a kanapét, és ha tetszik, akkor
a) tuti olcsóbb, mint az új
b) közel van, hazaviszik kézben, nem kell szállítattni
c) le lehet mondani azt másikat, köszi mégsem kell - egy no worries lesz max a válaszuk (semmi gond).
Ezt megbeszéltük Lacával, de nem hívtam vissza Esztert a teóriámmal, gondoltam csak nem fogok itt nyomulni, meg erőlködni a témán, h debizony csak jó az a kanpé :))
Hozzáláttam sós rudakat meg pogácsát sütni, egyszercsak jön egy sms Esztertől, h megvették a kanapékat a garázsból, és kb ugyanazt a gondolatmenetet vázolta, mint én fentebb az a-b-c pontokban :)) csak még egy-két kört futottak előtte, de csak erre jutottak, h így lesz jó.
Hát nagyon jót nevettünk, h jól kiszagoltam a "lomit" és csak nem baj, h forró drótot adtam. Örültem neki, mert egy jó kanapé fontos, hisz azon terpeszkedik az emberfia tévézés/olvasás közben például, és ez meg mindjárt kettő volt :)
Virul is a fejem azóta, nagyon örülök a kanapénak :) Oké, hogy a minimálra rendezzük be a lakást, de azért fontos, hogy legalább egy kicsit otthonos legyen, és eddig a nappali berendezése minden volt, csak otthonos nem :/ De már sokkal jobb :) És nyugodtan értesíts a lomi hotline-on máskor is :D
VálaszTörlés