2012. november 3., szombat

autó, motor, (búgócsiga helyett) repcsi

Igazán motorizált hétvége volt az előző  :)

Szombaton Birdwood-ban voltunk, ugyanis itt található a National Motor Museum.
A szombati kiruccanás úgy kezdődött, hogy már vagy 2 hete készültünk a vasárnapra, ugyanis láttam valamelyik újságban, hogy az aviation (repülési) múzeumban nyílt nap lesz, vagyis beülhetnek a látogatók a repülőkbe/helikopterekbe, és számos egyéb érdekesség várja a látogatókat. Gondoltuk, hogy ha úgyis mennénk valamikor, válasszuk ezt a napot, mert extra élmény lehet.
Erről jutott eszembe, hogy vonatos múzeumban voltunk, repülősbe megyünk, hajósról is tudunk, majd egyszer azt is megnézzük, de mi a helyzet az autókkal?
egykori malom, a múzeum mellett áll ma
Nos nem kellett sokat keresgélni a neten, hamar rábukkantam a szombati kirándulásunk célpontjára. Az autós múzeum nem Adelaide-ben (vagy annak valamelyik suburb-jében) található, hanem mintegy szűk másfél órányi autózással értük el. Birdwood-ba mentünk, ami Adelaide Hills-ben található, így nem pusztán a csodás napsütés, de a nagyszerű panoráma is színesítette az odautunkat. A városka (inkább falu a maga egyszerűségével) elragadó volt, nálunk verte hahndorf kreált hangulatát, és a múzeum is nagyon érdekes volt telis-tele autókkal, motorokkal, buszokkal és minden tehnikai csodával.
Jómagam imádom az ötvenes évek autóinak hangulatát, kaptam belőle jó adaggal. Sajnos itt nem lehetett beülni az autókba, "csak" a szemünk gyönyörködhetett bennük. Ami nagyon érdekes volt, hogy a múzeum udvarán (hatalmas pázsitos, sétányos rész) grillsütők is voltak, meg játszótér, vagyis nem pusztán a benti kínálat állt rendelkezésre, hanem utána kint is órákat el lehet(ett volna) tölteni. Nagyon szokatlan volt, ilyet otthon nemigen tapasztalhattunk, tekintve, h sajnos legtöbb múzeum a túlélésért küzd...
Nagyon sok érdekes kép-és hanganyag is elérhető volt, valamint leírások, persze Bencével azok tüzetes tanulmányozása nem volt kivitelezhető, de így nagyon jól éreztük magunkat :)
A teljesség igénye nélkül pár kép illusztrációnak:

Minden autó tökéletesen helyreállítva, gyönyörűek voltak :)













Ez pedig a "vissza a jövőbe" filmben szereplő autó:)
btw, a minap olvastam, hogy 2012 október valahányadika volt az a nap,
amibe utazott (a jövőbe)  Michael J. Fox 

A vasárnap délután pedig a repülésé volt, ahogyan azt már beharangoztam előre :)
Tekintve, hogy a Thomas and his friends (gyerekek tömegét kábulatba ejtő javarészt vonatokról szóló mese)szereplőgárdájának gerince ugyan vonat, de néhány más jármű is szerepet kapott benne, mint Harold a helikopter (vagy okapikoáj, ahogy Bebe mondja :), és Bertie a busz, vagy még sorolhatnám. E kis kitérő adta atematikai alapját, hogy a helikoptereket (is) megnézzük vasárnap.
a rettegett gépmadár :)
Ebéd után indultunk, Bebe aludt útközben a kocsiban, ami csak azért érdekes most a történet szempontjából, mert a meglepinek szánt katartikus élmény helyett majdnem kudarcba fulladt a délután. A repülőtéren lehetett megállni, ahol a hangárban berendezett múzeum tartalmi kínálatán túl, számos kiegészítő érdekesség is volt, mint pl, helikopteres sétarepülés, vagy motorozás 3 kerekű motoron, stb. Ahogy odaértünk, gyakorlatilag az autó mellett, majd fölött szállt fel a helikopter, amire Bence felébredt, és a jelentős hangerő és méret miatt azonnal kis ijedséggel fűszerezett sírásba kezdett. Hiába volt Harold emlegetése, úgy tűnt, hogy minden smafu, amit a hely kínál, mert bizony a sárga helikopter el és vissza repkedett folyamatosan. Hogyne tette volna, 30 dollár / fő volt a beugró, és kb 2percenként újabb utasokkal a fedélzetés indult útjára...

A kültéri érdekességeket megölte a helikoptertől való riadalom, de szerencsére a hangárban már minden oké volt, biztoságos távolságban a nagy citromsárga okapikoájtól. Na meg persze a belépőjeggyel vásárolt merchandise (reklámáru ?) helikopter is segített a boldogságszint újrarendezésében a kétévesnél :)

Belül persze jó sok felnőtt és gyerek próbált bejutni a kisebb, nagyobb és még nagyobb repcsik gyomrába, a pilótafülkéről nem is beszélve, de hála az ausztrálok vislkedédének ilye helyzetekben, mindezt tolakodás, és türelmetlenkedés nélkül. Ez például nagyon tiszteletreméltó jellemvonásuk, h várakozni nagyon kulturáltan tudnak, akár a bolti pénztárnál, akár máshol.








Ott is és azóta is +jóbarát"a kis kopter :)



A hangárt magunk mögött hagyva -kihasználva a fantasztikusan szép időt - a Port Adelaide-hez viszonylag közeli tengerparti szakaszt látogattuk meg: Semaphore -be mentünk. Először a jetty-re (móló) sétáltunk, az mindenhol nagyon nagy élmény, hogy a víz fölött sétálhatunk egy nagyot. Meg kell mondjam, érdekes volt látni, hogy itt azért más a látogatók "összetétele". Nem nagyon írtam még erről, mert nem része a mindennapjainknak, hogy a sokféle náció között "élést" dokumentáljam. Megmondom őszintén, hogy Semaphore-ban kicsit sok volt a szín. Ahol miélünk javarészt ausztrál, vagy európai gyökerű emberek élnek, tényleg nem számottevő sem az ázsiai, sem az afrikai, netán arabok jelenléte. Kövezzetek meg ezért, de azt mondom szerencsére. Nincs bajom velük, de jobb ez így. Mondták, h északon (az északi kerületekben) sokkal nagyobb arányban élnek, nos ezt a vasárnap délutáni forgatagban megtapasztalhattuk. Érdekes élmény volt, de jó volt "hazajönni" a mi környezetünkbe, ezt sokkal jobban szeretjük. :))




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

a projekt

Vannak dolgok, amikrol nem beszelunk csak utolag. Babonabol, vagy mert meg bizonytalan es valtozhat, vagy mert folyamataban tul complex, es...