2013. március 9., szombat

parkolj így :)

Rövid lesz a mai, de annyira ozzi élmény, h muszáj megosztanom.

Szombaton délelőtt szoktunk a Nespressoba menni, ha kifogy a kapszula a stelázsiból (na, ki tudja, h mi az? :))), így a vásárlást össze tudjuk kötni egy kellemes belvárosi sétával/nézelődéssel/ebéddel, mikor melyikre van elegendő időnk, kedvünk.
Lehetne rendelni is tőlük, de akkor kimaradna az összes fent említett járulékos élmény.

Álldigáltam a járdán míg Laca a parkoló-automatánál ügyködött, amikor odajött hozzám egy pasi azzal a kérdéssel, h mennyi időt szeretnénk maradni, mert van még másfél óra a jegyén, és ideadja szívesen, mert nem marad tovább.
Eddigre mi már a tranzakció végénél jártunk, meg karcsúnak is tűnt a másfél óra, úh udvariasan megköszöntük, és elámultunk újfent, h ilyenek az emberek. Ez azonban még némileg fokozódott, ugyanis a pasi miután beült az autójába, h elhajtson, meglátta, h mellénk újabb autó állt be a parkolóba, úh visszagurult a helyére, és már vitte is boldogan a jegyét az új potenciális jelölteknek, csak ne vesszen kárba az a másfél óra, és hadd legyen/tegyen jó(t) valakinek.

Elképesztő jóindulat, már csak azért is, mert nem nagy összegről beszélünk, szóval nem azon múlt az egész.


6 megjegyzés:

  1. Én ugyanezt megcsináltam anno Budapesten a saját parkolójegyemmel, tehát a jelenség nem ausztrál, csak jóindulat kérdése az egész. Van aki ilyen itt is és Magyarországon is, és van aki rosszindulatú itt is és ott is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, tényleg csak jóindulat kérdése az egész, ebből azonban szerintem jóval több található itt Au-ban, mint Mo-on. Nekünk egyébként a Magyarországon eltöltött néhány évtizedünk alatt még senki nem adta oda a parkolójegyét, itt meg kezdettől fogva rendszeresen kapunk (és ugyanígy, mi is mindig odaadjuk másnak a jegyet, ha hamar végzünk valahol). De sorra lehetne hozni a pozitív példákat pl. az állattartás, a közbiztonság, a közlekedés, a hivatalos ügyek intézése, vásárlás, egészségügy stb. az élet minden területéről. Persze, itt is csak emberek élnek, és nyilván van köztük tapló, mufurc, irigy, rosszindulatú, bűnöző, meg még állatkínzó is stb. de mindezek előfordulási_arányát_tekintve szerintem zongorázni lehet a különbséget a két ország között... mi legalábbis végtelenül hálásak vagyunk, hogy itt élhetünk. ;)

      Törlés
  2. Szia!
    Én is oda szoktam adni,(Bp-en) ha véletlenül túlfizettem, és hamar végzem az elintézendőmmel. De nagyon meg szoktak rajta lepődni az emberek!
    Szilvia

    VálaszTörlés
  3. Úgy látszik kicsit befürödtem a témával, vagy csak az a fajta eset, h a csecsemőnek minden vicc új :)
    Egyrészt én is az emberi oldalára próbáltam rávilágítani, h ez aztán semmi máson nem múlik, csak a jóindulaton és kicsi odafigyelésen, és Ági szavaira bólogatva én sem találkoztam ugyanilyen esettel ilyennel Mo-on (jóindulattal és odafigyeléssel szerencsére igen). Lássuk be, ott azért inkább nem divat megszólítani ismeretleneket, bizalmatlanabbak voltunk.
    Ugyanakkor ha van ilyen jelenség, az csak jó, én a parkolókban nem tapasztaltam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem nem furodtel be vele egyaltalan, mi is ugyanigy racsodalkoztunk (es a mai napig racsodalkozunk) az ilyen es hasonlo helyzetekre.
      Agi szavaira csak bologatni tudok...

      :)

      Törlés
  4. Juanita, nehogy már rosszul érezd magad, - a téma tök jó! Sajnos Magyarországon nem jellemző. Sőt inkább reklámozni kéne, hogy minél több autós tegyen így! :-) Bár annak a parkolótársaság nem igazán örülne!

    VálaszTörlés

Az elso harom honap

Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...