2012. december 17., hétfő

decemberi "kisszínes" csokor

Arról már írtam, h a boltban tematikusan pakolják a táskáinkba a vásárolt árut, arról is, h tökéletes utak állnak rendelkezésre a sétákhoz és arról is, hogy játszótérparadicsom a város.

Sok olyan dolog is van, ami ugyanolyan, mint otthon volt, és mégsem :)

visszazárható
Például a liszt, cukor, gríz és hasonlók ugyanolyanok javarészt (jó, a gyártó persze más), mégis egyvalamiben alapvetően különböznek, és az a legtöbbjük csomagolása. Irtó egyszerű dologról van szó, de legtöbbjük visszazárható csomagolást kap, így - ha valaki nem tartja az összes létező főzési alapanyagát felcímkézett, és külön méretezett egyen tárolókban -, akkor ez nagyon előnyös aprósággá válik hamar :D Én nagyon szeretek ilyeneket választani, mert otthon utáltam, mikor a lisztes papírzacskót persze, h csak úgy lehetett feltépni, h hatalmas lyuk keletkezett a tetején, amit a ragasztó rántott magával a papírból... cukor dettó.

mégis a méret a lényeg?
Nagyon érdekes, h itt nagyon sok minden más kiszerelésű mint otthon. A tojás 12 darabos, nem 10, a fél literes üdítő 6 decis, a dobozos üdítők pedig itt 375 ml-esek. És ha már dobozos üdítő, két dolog is beugrott ennek kapcsán:

1. a Pepsi idén (itt )tavasszal hozta be Au-ba a Pepsi Next-et, ami az "egészséges" vonalat kívánja erősíteni, hisz kevesebb cukor van benne, és a természetes alapú Stevia-val édesítették. Bár mindig is jobban szerettem a coke-ot, ez nem lett rossz sztem, bár nem vagyunk nagy felhasználók effejta italokból. A reklám, amivel itt hirdetik, nagyon vicces:
A másik dolog, h épp a mérete miatt egyáltalán nem veszünk már palackos "kólát", hanem átszoktunk a dobozosra. Megveszünk egy kartonnal, és hosszú-hosszú ideig eláll a kamrában, így ha beugrana valaki, akkor is van itthon, ill ha jól esne egy kis üdítő, csak feltörünk egyet, és épp elég kettőnknek egyszerre. A nagyobb ha kipezseg, már csapnivaló, és csak azért nem nyakaltuk, h fogyjon már el.

a fizika törvényei
Ezt kifejezetten Petkének küldöm, de talán másokat is érdekelhet. Au kapcsán számos mende-monda kering, h ha a déli féltekén vagyunk, akkor mit merre nyitunk-zárunk, hogy is vannak a csillagok (más az égbolt képe), és a kádból lefolyó víz merre is folyik?
Dokumentáltam egy ilyen eseményt, íme az ausztrál víz, ausztrál kádelhagyása :)

konnektor
ez nem fizika, de eszembe jutott ez is, hogy ugye itt a konnektorok teljesen más "arcot" vágnak, malacorr helyett inkább vágott szemű gázálarcra hasonlítanak, és ugye a magyarországi cuccok átalakítóval tudnak csak ezekbe illeszkedni. Ezt tudtuk már otthon is, jó sok teki cucc ezért is maradt otthon, h úgysem lez jó a dugó, átalakítóval meg nem emhet minden. Ezt kicsit sajnálom utólag, mert simán mehetett volna. A konyhai gépek végképp, no sebaj.
kikapcsolt állapot
bekapcsolva
Szóval konnektorügyileg az viszont abszolút jó pont, h épp a formája miatt kevésbé hívogató a gyermeki érdeklődés számára, talán nem kell azon aggódnom (annyira), h valami fémes rudacska be ne csusszanjon a konnektorba. Másrészt ahogy fotózni is próbáltam, itt a konnektorok kapcsolhatók, vagyis az nem elég, h bedigjuk a bármit, ahhoz bekapcsolt (piros állás) állapotban is kell lennie, h áram alatt legyen. Ez kifejezetten üdvözítő kisgyerekes anyukaként, bár tudom, h nem olyan nagy találmány le-és felkapcsolni :)


Kis közlekedés
Magyarországon ez a téma többnyire ideggörcsös rohamokat okoz sok embernél. Utáltam vezetni amiatt, mert rettegtem a sok agresszív baromtól, akik kívül álltak mindenen, és leginkább önmagukon. Valahogy úgy éreztem mindig is, h a magyarok mentalitásának, és kulturáltságának egyik leképezése ahogyan közlekednek, és ebbe mindent beleértek, amilyen autósok, ahogyan parkolnak, ahogyan be(nem)tartják a szabályokat, ahogyan utaznak a buszon, ahogy várnak egy járműre, vagy ahogyan elhagyják azt. Amilyenek az aluljárók, és amiket csinálnak ott. Minden-minden együtt. Nem egy vidám fotóalbum sajnos.
Nos, ha valamire azt mondhatom, h szöges ellentéte az otthon megszokottnak, ez az a téma.
Vélhetően azért, mert itt ami köz, az is fontos, sőt, megkockáztatom előbbre való, mint az egyéni. Lássatok csodát, ha kerekesszékes parkolóhely van, abba nem áll be más, csak aki arra jogosult. Ha egy gombostűt nem lehet leejteni a Westfield Marion parkolójában (mint mostanság), akkor sem állnak oda a kerekesszékesek helyére, az üresen fog állni. Sem nagy autóval kicsi emberek, sem semmilyenek. Ez nem JÁR senkinek külön, ez itt nem tétel. Megjegyzem legalább egy nagy autója úgyis van nagyon embernek de az sem rangsorol semmilyen hierarchiába. Nagy pirospont érte.:)
Van még dedikált hely senioroknak, és kisbabás anyukáknak is, szóval odafigyelnek mindenkire :)
A közlekedésről a jobb oldalon ülve is szerezhettem tapasztalatokat a múlt héten, mert úgy hozta az élet, h majd' minden nap menni kellett valahová. (erről majd írok külön). Úgyhogy nem volt más, minthogy be a kocsiba, és hajrá. Már néhányszor mntünk úgy, hogy én vezettem, de akkor mellettem ült Laca is, egyedül még csak a múlt hét óta nyomom. Namost induljunk onnan, h nem vagyok egy rutinos öreg róka a kormánny mögött, fent vázoltam, h miért vezettem Pesten keveset. Másik dolog, h egy tankkal egyenértékű mozgáskultúrája van a tapionaknak(tapio=terepjáró by Bence). Nincs más bajom vele, csak, h hosszú és széles és magas. Én meg kicsi. Na mindegy, barátkozunk még :)
Az biztos, h senki sem akart még lenyomni, letolni, belémjönni, mert a sárga jelzésnél inkább már megállok, stb. Hagynak haladni. Itt is van egy két bolond, de az arányok fordítottak, mint a magyar utakon.
Nekem átszokni sem volt olyan nehéz, mint Lacának, nem mondom egy-két ablaktörlés volt irányjelzés helyett, de ez kb egy-két alkalommal.
Néha még nézek abba az irányba is, ahová nem indokolt :), de nem kritikus a jobboldali közlekedés, főleg így, h hagynak élni közben.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A fuvesember

Amikor az utolso egyezteto megbeszeles volt az epitovel, mondtak, hogy az epites megkezdesekor a telek “tiszta” kell legyen majd, ami azt j...