könyvszagú könyv

Az alapvetoen szemetseg, hogy az olvasas idoigenyes dolog. Merthogy valaminek a rovasara lehet csak idot szakitani olvasasra. Nem igazan lehet parhuzamosan csinalni valamivel, ez sem jo, értem ezalatt, hogy főzes közben nem igazan lehet olvasni (max a receptet, ha szükséges hozzá) es a kadban olvasas közben sem lesz tiszta valaki, egyszercsak le kell tenni a könyvet a tisztalkodasi szakaszhoz. Mar ha valakinek van olyan szerencseje, hogy kadba elvonulosan tud olvasni  :) 
Lehet cserebe kevesebbet aludni, vagy nem beszelgetni netan gyerekkel nem jatszani es számára addig valami csendes elfoglaltsagot talalni. Na, ezek meg nekem nem tetszenek, bar az elsonel maradok többnyire. 

Beni életkorabol fakadoan még abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sziesztazik délutanonként. Nem is probaljuk leszoktatni róla a cserebe elvarható esti korai fekvésért, mert ez igy mindenkinek jobb. Egyreszt (bar elobb-utobb megszokná), de a nap masodik felében sokkal nyűgösebb es kezelhetetlenebb lenne alvas nelkül, masreszt ha maskor nem is, hetvegen nekunk is jut 1-2 óra csendes piheno, ami alatt lehet szinten sziesztazni :), tanulni, játszani, akármitcsinálni es OLVASNI :). Mindemelett az önzes gondolatat ezzel teljesen elhessegetve bizonyara nem veletlenül alszanak napközben a gyerekek, ebben a korban igenis ez így normális, és amig nem kell hozzá majd power tape (erős ragasztó), hogy ágyba parancsoljuk, addig hagyjuk neki, akkor is ha ezzel egyelőre kettészakadnak a hétvégi programok.

Frissen, illatosan es ropogosan landolt a vasarnapi géppel az egyik kedvenc magyar szerzőm legújabb könyve is, ami (számomra) sajnos az eddigi legvaskosabb is. Szerencsere a kontenerben érkezik még pár másik kötet is, ez az egy előfutár addig is nagy-nagy örömömre szolgál.

Nyomorúságos dolog ez, hogy "picit" nehezkes a magyar könyvek idejuttatása, mert a súlyuknál fogva a postazas irgalmatlanul draga. Ha meg utazik ide valaki nyilvan  pont elég cucca van, amit magaval hozzon, mindenkinek mumus a súlykorlát, igy aztan az boritekolhato, h könyvet nem hozatunk ideutazokkal. Kiveve most, kiveve en, de az utazo hatarozottan állitotta, h elfer, nyugdjak meg :)

Szoval könyv nálam, éjjeliszekrenyemen pihen, es az eddigi gyakorlattal ellentetben meg nem jarok harom nap utan a felenel, mert egyelore csak beleszippantottam (szó szerint). Imádom a szagat, nincs mit tenni, ezért sopankodok a postaköltségen es nem a Kindle-t lapozgatom virtuálisan. Majd fogom azt is. Tudom, h az a megoldas hosszútávon.

A másik dilemmám a párhuzamosan olvasás műveszete, ugyanis nemritkán csinálom, hogy egszerre két könyvet is olvasok. Na ezt inkabb gyerek előtti időkben műveltem magas fokon, azóta az egy is elég kihívás.

Most a párhuzamos olvasást ugy csinálom, hogy angol nyelvű könyvet is ollvasok. Irtam már róluk, nyilvan a könnyedebb irodalombol válogatok, hisz így is elég megterhelő az agyamnak. Azonban legutóbbi szerzeményem felülmúlta várakozásaimat. Az Eat, pray love-ról van szó, amit az egyik "lomiban" találtam, két dollárért :) A témáját ismertem filmes élmény alapján, gondoltam beállhat a sorba a daniel steel-ek mögé, talán übereli is majd. Azert csak talán, mert a film elég nagy csalódás volt nekem. Olyan semmi. Érteni próbáltam én a történet mögött azt a szálat, ami mozgatta a főhőst, de mégis olyan hamar kifulladós volt.
Jelentem a könyv igazi meglepetés-csalódás, mert sokkal-sokkal jobban tetszik mint a film, és még angolul is élvezem, nem blokkolja az agyamat, egesz hosszan bírom anélkül, h mondjuk eleludnék fölötte a fáradtságtól (volt már rá példa :).

Úh megint van két jó könyvem, en nagyon kevés szabadidőm, amit lelkifurdalás nélkül az olvasásukkal tölthetnék.
Pedig olvasni imádok, és hiányzik is, hogy ettől határozottabb tempóban faljam a magyar-angol könyveket.

Ha volt nagyon jó könyvélményetek, osszátok meg velem a címét, h listámra vehessem azokat, sci-fi, fantasy, horrorgyilkolós nem az én világom, egyebek azt hiszem jöhetnek.