Napi sorozat avagy kapcsolj ki

Figyelmeztetek mindenkit, aki nem vette volna észre, hogy ez a mai második bejegyzés :)

A kultúrpercek kategóriája nagyon szubjektív, és hatalmas állományt lehetne alá sorolni. Kezdhetném azzal, h vannak azok, amihez el kell hagynod a lakodat, és kimozdulva élvezhetők, lásd színház, mozi, cirkuszi mutatványok és mindenféle múzeumos megoldások.
A másik feléhez maradhatsz otthon, és ott nyitsza ablakot a vlág dolgaira.
Az első kategóriára azonnal mondhatjuk, h az az igaz, kinézed, megszervezetd, jegyet veszel, időponthoz igazodsz, és kimozdulsz. Élvezed, (vagy nem), hazamész, és elraktározol magadnak belőle valamit útravalóul. Nos, életünk bizonyára szegényesnek mondható e téren, de az effajta kimozdulások korlátosságát talán nem kell ecsetelnem. Célkeresztbe olyat veszünk, ami egy 3 évessel is nagyjából élvezhető (azaz számára is), és olyan időpontban van.Lehetne most sajnálni is ezt, de nem kell. Mi sosem tesszük, elraktározzuk magunknak lehetőségként azokra az időkre, ha majd már nem is akar velünk jönni ilyenekre. Korlát volna? Biztosan, ha egy perspektívából nézzük. Az összes többiből meg lehetőség. Minden csak nézőpont kérdése.
Na de nem is ez a mai menü.
Az otthon maradós szórakozás azért határokat jobban tudhat magának, lásd filmek, könyvek láncba fűzve.

Mit is fogysztottunk/tam az utóbbi időben?

A téli szezon elég jó felhozatalt hozott filmek tekintetében, már ami engem illet. Egyetlen idegestő dolgon kell csak túllendülni, h ha lnyomják az első évadot, akkor abbamarad egy időre... Így jártam most pár, számomra tetszetős sorozattal. Épp várom, h legyen már újra műsoron.

 A place to call home az egyik ilyen. Jövőre lesz új szezon, most forgatják... ozzi sorozat, kosztümös, a tekintetben, h az ötvenes években játszódik. Egyik kedvenc korszakom filmes témákat illetően, szóval nagyon bejövős volt. Persze szokásos témák, szerelem, acsarkodás, titkok és családi zűrzavar. Szerettem.

A másik nagy kedvencem a Mr Selfridge volt. Na igen, a név nemigen ismeretlen, London, Oxford street, helyben vagyunk. Nálam nagy favorit volt az első széria, nagyon jó volt látni hogyan alakult a divat általában, na meg hogyan próbálték az áruházakba terelni a vásárlókat a szabóságoktól, és még megannyi más dolog. London számos ok miatt a szívem csücske és a divat forrása (tudom, h Párizs, meg New York is sorban áll, nem baj), és ez is kosztümös film. Szintén nem csak kereskedelem és reklám a téma, van sok más szál is, talán ez elérhető otthon is brit gyökerei miatt.

Filmileg (szép szó?) az utolsó a Wonderland tipikus limonádé, tipikus ozzi sorozat. Sydney-ben játszódik, egy társasház lakóinak életéről szól, a ház pedig a Bondi-beach-en van. Elég tipikus, nem?

Aztán itt van Jamiie barátom, akiért igazán itt kezdtem rajongani, mert az angolszász alapanyokból és az ötleteiből nagyon jól lehet kajákat kreálni. A leklkesedéde már csak hab a tortán, és tényleg beszédhibás kicsit, amit már simán kihallok, ha nézem :)) De ez semmit sem von le a műsorai élvezhetőségéből. Legújabb sorozata a save with jamie megint zseniális alapötleten nyugszik. A korábbiak ugye arra épültek (a legújabbak), hogy hogyan főzzünk gyorsan jókat, most meg azt veszi célkeresztbe, hogy hogyan pazaroljunk legkevésbé. Vagyis, a maradékokból milyen jó dolgokat lehet kihozni, egy maradék grillcsirkét mikké transzformálhatunk pl. És milyen alapanyagokat hogyan menthetünk meg a kidobástól. Okos, egyszerű ötletek, nagyon bírom. Könyv formában is megjelent, már fenem rá a fogam :)

A Better homes and gardens (bhg) egy magazinműsor (?) nem is tudom...Kreatív ötletek vannak benne, dekorálásra, a lakás újragondolására, főzésre, kertészkedésre, kisállatok, stb. Minden amitől jobbá válhat a lakás/otthon. Jópofa ötletek, szeetem, bár nem ölök érte, ha egy-egy kimarad. Érdekessége, hogy az egyik "házigazda", aki receptekez hoz mindig, magyar származású. Ed Halmagyi. Mondjuk magyarul nem tud, de sebaj. Beni mindig azt mondja rá, h apa főz a tv-ben. Hát nem tudom,...szerintem nem épp két tojás, de a gyerekek fantáziája ugye szárnyalni képes.

Ás persze a már otthon is futott sorozatok itt sem hiányozhatnak, NCIS, NCIS Los Angeles (én csak ezt kedvelem), az új Sherlock Holmes sorozat (Elementary), és hasonlók.

Az a mondás, h a tévénézés segít a nyelvtanulásban, ezt Csabi is boncolgatta már egy posztjában a http://csumby.blogspot.com.au/ -n. Egyet kell értsek vele, nem tudok teljes mellszélességgel kiállni amellett, h ez így volna, vagy nagyon észrevétlenül zajlik a dolog. Pedig mióta itt vagyunk szerintem egyetlen magyar feliratú film sem ment a tv-n, nemhogy szinkronnal. Abszolút semmi, csak angolul, legtöbb esetben angol felirattal. Mégsem érzem azt az áttörést az agyamban, h hú, ez a fordulat innen jött, az meg onnan. Szerintem ahhoz ugyanazt a filmet kb 3x meg kéne néznem egyszer felirattal, és szótározva. Aztán felirattal szótár nélkül, aztán felirat nélkül is. Így gondolom, ha ennyi időm volna rá, élnék a lehetőséggel :) Talán úgy érezném a hatását. Így csak azt érzem, h örökre hülye maradok, és a gyerekem hamarosan maga mögött hagy.

Játszótér, mászunk épp egy pókháló formájú, kötelekből készített izén. Én tériszonyossá váltam sajna élelmedett koromra, nem mertem átmászni a tetején. Jött apa, h majd Ő. Amikor a tetején volt, Beni felnézett és megkérdezte:
Daddy, what are you doing up there? (apa,, mit csinálsz ott fent?)
Csípőből, angolul. Spontán helyzetekben azt kapja elő. Ennyi.