bárányfelhő(cské)k

Ez is egyfajta "közkívánatra" született gyűjtés lesz, arról, h mégis mik azok a dolgok, amik a napsütést olykor megszakítják. Alapvetően csak bárányfelhőkről tudok beszámolni, mert tényleg semmi olyannal nem találkoztunk, ami kiborított volna minket, vagy amitől görcsbe ugrott volna a gyomrunk, h aztán gyorsan küldje a jeleket az agyunkba, hogy el innen. Másrészt - és ezt talán már megtapasztalhatták mindazok, akik az elmúlt bő egy éve olvassák az írásaimat-, nem vagyok az a fajta ember, aki mindent az árnyoldala felől közelítene meg, de legalábbis a jóban keresné mindig a rosszat is. Sőt, az ellenkezője sokkal inkább.
Ezek miatt aztán tényleg kevés olyan eseményről tudok írni, amit itt nem szeretnénk, vagy elszomorítana, vagy idegesítő volna, vagy sajnálkoznom kellene. Mert:
- a fő szabály mindenek előtt az alkalmazkodás! Mi jöttünk ide, nekünk kell ezen a pályán, ebben a mezben játszani.. Ez ha valakinek nem megy, az biztosan sokszor keserű szájízzel néz ki az ablakon.
When in Rome, do as the Romans do, ennyi.
- nagyon messze van Európa, ez elsősorban a család miatt nagyon rossz, mert tényleg nem lehet csak úgy hazarohangálni. Ez szintén nagyon fájó is lehet annak, aki ezt nem tudja kezelni. Eddig még nem éreztünk honvágyat, bár tudom, h nem telt el nagyon hosszú idő. Ha néha belegondolok abba, hogy bizony sokat kell várni arra, h legközelebb lássam a családom többi tagját, nem mondom, h nem nyomja picit a lekemet, de nem napi teher ez bennem. Szeretünk itt lenni, tetszik minden, ami körülvesz minket, nem csalódtunk.
- időjárás: szigorúan szubjektív leszek ebben is, és alap tétel, h én fagyos vagyok, de igazán. Ebben nagyon távol vagyok az ozziktól, mert ők a melegebb napokon már simán fürödtek a tengerben, amikor én még félve hagytam a kocsiban a pufi mellényemet, h biztos nem fogok fázni anélkül a parton? Szóval egyelőre az időjárás számomra még elmarad az elvárttól, mert kicsit több hideg (számomra hideg) nap volt, mint nem, és elég változékony adott napon belül is akár. Kicsit olyan, mint amit Melbourne-ről írtatok már a blogokban. Most olyan igazi tavasz van, hol esik, hol nem, hol fúj, hol nem, és hol felhős, hol meg ragyogó napsütés. Otthon már nem volt igazi tavasz, most itt van. Összességében már jól kezelem ezt az időjárást -> felöltözök :)), és pont. Számomra mindenestre jobban esne egy kicsivel több meleg és kevésbé változatos idő, de majd yáron biztosan az lesz :D
Ja, persze ha ozzi időjárás, nekem is meg kell említenem, h a helyiek TÉNYLEG flip-flop-ban nyomják szinte mindig. Nem a stílus miatt mondom, hanem azért, mert konkrétan még egy olyan nap nem volt, amikor én zárt cipőn kívül mást is felvettem volna... szeretnék picit ebből is majd magaménak tudni.
- nyelvi szituációk: ez is adhat(na) okot több-kevesebb ráncolásra homlok magasságban. Magamról két dolgot ehhez:
a) maximalista vagyok, főként a magammal szemben támasztott elvárásokban
b) magyar szakra (is) jártam, így a nyelv/tan számomra más fogalomkör, és nyeltanuláskor nem pusztán az adott szót, vagy környezetét akartam tudni, de szófajtanilag is pontosan el akartam helyezni...beteg, tudom:)
Nos, a fentiek miatt saját nyelvtudásomat nem minősítem, mindig is komplexusaim voltak otthon miatta, főleg az éveket nyelvterületen élők mellett. Ezt az élet azzal ajándékozta meg, h az egyik legkzelebbi munkatársam, és barátnőm és egy másik közeli kollégám is külügyes család sarjaként külföldön cseperedett, és szerény nyelvtudással bírtak....szakmailag nem voltam egy grammal sem alattuk, de a nyelvtudásbeli különbségek mindig is nyomasztottak mélyen belül. Nos, itt sem vagyok még túl azon, h korlátosnak érezzem magam, de elhatároztam, h beveszem a leszarom tablettát, és helyzetekben hozom magam. ha nem megy elsőre, majd megy másodikra. Negatív visszajelzést úgysem kapok, mert tényleg kedvesek, és nem ciki (legfeljebb csak magamnak) bénának lenni. Megértés? Van akinek minden szavát, van, akinek egyetlen szavát sem. Kb ez a helyzet:)
Cserébe nézzük a tv-t, ami segít azért abban, h a megértés csiszolódjon. Nekem az megy nehezebben. Érdekes, de még nem akartam idegbajt/sírógörcsöt kapni attól, h kizárólag angolul nézhető minden csatorna vagy hallgatható a rádió.
- és persze mindaddig, amíg nem lesz munka, kis mumusként ott csücsül majd bennünk ez a téma is, hisz az egy fontos állomás lesz ismét. Talán az egyik legnehezebb dolog - most úgy tűnik -, de reméljük időben megoldódik ez a kérdés is.

az első "kisszínesek"

Mostanában előfordul, h több bejegyzést is kirakok egyszerre, ha időm van, írok 2-3 posztot is. Csak azért szólok, mert a statisztikákban látom, h a páros publikációkból általában az egyik sokkal kevésbé olvasott.
Ami persze azért is lehet, mert az uncsi már a címe alapján is, vagy csak nem vettétek észre :D

Ha minden igaz, 27-étől lesz vezetékes internetünk akkor tudok majd képeket is tenni a blogba. Most még mobilneten működik minden.

Sok olyan dologról szeretnék írni, amik apró kis szösszenetek, mégis annyira szembetűnőek számunkra, annyira más minőségűvé teszik az itteni életünket. Elkezdem őket sorban elétek tárni, nem mindegyik merítene ki egy-egy posztot, úgyhogy csak ömlesztve inkább.

- gyerekek: nekem nagy gondom volt otthon az, h a gyerekekbe már a játszótéren pumpálják szülők, a ne hagyd magad mentalitást, vagy az agresszív viselkedést is tűrik gond nélkül. Itt ilyet nem tapasztalok. Az a minimum, h a közös játékok kapcsán a "share"-t hallom állandóan (osszátok meg), igenis ilyenné alakítják őket. Két példa: ott voltunk az egyik nagyon jó játszón, Bebét gyakorlatilag azonnal pátyolgatni kezdte egy kislány, aki úgy 5-6 lehetett, szval nem a mi korosztályunk. Tök kedvesen magyarázott neki, játszott vele, pedig ugye, se angolul nem beszél Bebe, sem nem lány, és még kicsi is volt hozzá. No problem. Másik eset. ebéd a Westfield Marion étterem részlegén (mintha az aréna plaza kajáldáinál lennénk mondjuk :). Mellettünk egy szintén 6 év körüli kislány az anyukájával. Valamelyik gyors lánc menüjáhez a Madagaszkár 3 figuráit adják most. Nekünk még nincs ehhez kötődésünk, max mi felnőttek élveznénk még ezt a mesét. Ahogy leültünk melléjük, 1 perc múlva a kislány odanyújtja Bebének a játékot, ami a kajához járt. Lehet, h volt már neki, lehet, hogy nem szereti a zsiráfokat, de tudjuk, h az 5-6 évesek még nemigen szoktak objektív értékek mentén dönteni. Mégis odaadta, pusztán kedvességből. Nagyon jó érzés volt. Biztosan itt is vannak agresszív gyerekek, vagy akik majd csúnyán beszélnek, vagy neveletlenek, de azt azért jó látni, h nem ez a fő csapás. Remélem nem tévedek.

- A boltokban a vásárolt árut beteszik a táskádba, amit viszel, vagy veszel. Itt nem adnak már sehol zacsit alapból. Létezik egy textil táska különféle színekben, de amúgy egyenméretű és stílusú minden boltban, azt lehet megvenni, és később újra vinni magaddal a köv bevásárláshoz. Max annyiban térnek el, h minden bolt a saját logóját, vagy szlogenjét írja rá. Ez itt be is válik, mindenki ilyen táskákkal rohangál mindenhol. Szóval viszed ez a táskát, pénztárnál odaadod, és a pénztáros belepakol. Ez még mondjuk otthon az Auchanban is ment. DE, míg otthon az általunk szépen, tematikusan a szalagra pakolt cuccot össze-vissza dobálták a táskákba - gondolom, h minél gyorsabban haladjon a dolog-, addig itt tökéletesen tematikusan, helykihasználást is figyelembe véve pakol a pénztáros. Apróság, de nagyon szeretjük ezt :)

- Itt nem divat sétálgatni az utcán, vagyis helyesbítek, a tengerpati sétányok kivételével nem divat. Mi azonban sétálósok vagyunk, egyrészt jó kis testmozgás nekünk is, és Bebe is motorozhat közben kedvére. Tegnap mentünk egy órát, senkivel nem futottunk össze közben, mégis megállapthattuk, h milyen jó itt gyalogosnak is lenni :) Egyrészt gyönyörű széles tértkővel borított járdák sora, másrészt MINDEN kereszteződésnél ki van alakítva le-és feljáró az átkeléshez, ahol az útpadka szitbe van hozva az úttal, vagyis babkocsival, kerekesszékkel vagy kismotorral :) is tökéletesen át lehet kelni :) Mit nem adtam volna hasonlóért anno, mikor babakocsit toltam :)

- itt minden olyan nagy. kicsit megalománnak tűnnek, mint Amerikáról hallottam, ha nem is olyan mértékű a dolog. Nagy autók, nagy házak, bár van mindkettő ellentéte is, csak az arányok az első felé húznak. Nagy távolságok :) ezt nem kell ragoznom szerintem:), bár most nagyon jól lokalizáltuk magunkat szerintem. Alig több, mint 1 km-re vagyunk  a városrész központjától, ahol tényleg minden van, és a tengerpart is 3 km-re van csupán. Egy nagyobb séta :)). na jó, ha nem is az, de majd bicajjal simán abszolválható lesz, és kocsival meg tényleg pár perc.

- imádom a joghurtjaikat, és a nagy méretekre visszatérve itt akár 1kg-os kiszerelésben is kaphatók. Vigyázni kell azért, mert legtöbb kaján a no fat, vagy 97%-kal csökkentett fat (zsír) szerepel, de a cukorral nem bánnak szűkmarkúan. Látszik, hogy szeretik ők is - mint az angolok - a kész kajákat. Sokféle van, roskadoznak tőle a polcok. Nem erőltetem ezeket, inkább főzök, mert az alapanyagok viszont fantasztikusak. Gyönyörű zöldésgek, és gyümölcsök vannak. Szabolcsi származású gyerek vagyok, de ilyen almát életemben sehol nem ettem még, mint amit itt. A citrom, narancs, minden sokkal ízletesebb, zamatosabb, lédúsabb, úh nagyon jókat lehet főzni is. A húsok szépek, gusztusosak, sokfélék, tényleg szívesen veszünk nem csak csirkét. A minap már csirkemájat is találtam, bár dilemmáztam, h kutyakaját vettem e, mert a kutyakajákat kínáló szekció, és a csikrés cuccok mezsgyéjén volt:) Itt a kutyakajáknak is van mirelit polc, azon aprólék, húsos csontok, stb.

- készkaják és a cukros téma kapcsán meg kellett azt is állapítanim, h sajnos elég sok a kövér ember. Nem, nem arra gondolok, aki húsos, vagy duci, hanem arra, aki irgalmatlanul, ijesztően kövér. Azt hiszem ennyi ilyen mértékben elhízott testet még nem láttam, bár megjegyzem nagyon sok a sportos, csinos is. Talán a part közelsége miatt, talán igényük van rá, de esténként rengetegen futnak a parton, vagy a sétányon, kutyákkal vagy egyedül, csapatban, vagy párban, úh a sportnak is fontos szerepe van. Ha megérkezik a konténerünk, és benne a futócipőm/ruhám, én is szeretnék majd mozogni.

- Ennyi Subarut életünkben nem láttunk egy helyen, mint itt :) Évek óta rajongói vagyunk, és otthon ez abszolút "niche márka" (réteg-márka) volt. No, itt biztosan állíthatom, h mármár népautó :)) Van remény, h ha lesz munka, lesz Subaru is, mert az ára azért feljebb van, mint amit induláskor autóra szántunk.

Első blikkre nnyi, még gyűjtök pár adagnyit nektek :)

SA water

Elképesztő élményben volt részünk. Igazi "Australian way of life" - szerintem, olyasféle, amit otthon nemigen tudnánk most sajnos elképzelni.
A történet alapja meglehetősen hétköznapi. Költözésünk utáni második napon az ensuite-ban a wc rakoncátlankodott, nem akart lefolyni normálisan a víz, illetve furcsa kuttyogó hangokat hallatott. Gondoltuk a most divatos DIY (do it yourself, azaz csináld magad) mentén gondolkodtunk első körben, és a Bunnungs-ban vett Laca célszerszámot a dugulás elhárítására. Nyilvánvaló volt, h nem mi okoztuk, de mostmár mi lakunk itt, hozzuk helyre. Nos, hamar kiderült, h ez helyi "érzéstelenítéssel" nem fog menni, úh szóltunk az ügynökségnek. Ez adott napon úgy dél magasságában volt. Mondták, h küldenek szakit. Ok, hurrá :))
Innen jön a hihetetlen rész::))
aznap (!) 13h (!) magasságában csöngetett is a vizes. Első meglepi, máris itt van, második, h egy maximálisan kulturált megjelenésű intelligens idősebb úr jött, aki kedélyesen mesélt arról, h a legjobb barátja is magyar származású, stbstb. A hibát nem tudta elhárítani, mert komolyabb volt a gond, de no worries, szól a vízügynek, akik majd kijönnek.
A vízügy egy órán belül (!) itt volt, nagy kocsival, megnézés, és megállapítás, h talán a cső törött el, ezt azonban ők nem  tudják megállapítani pontosan, kamerás cucc kell hozzá, úh jön helyettük másik csapat. Ők el.
Aznap 6 óra körül(!) ott is volt a még nagyobb autó, még nagyobb csövekkel, szivattyúztak, nézték, szakértették, itt bizony törött a cső, ki kell cserélni.
Másnap reggel 8-kor (!), javában még pizsiben próbáltuk Bebe fordulatszámát felvenni, amikor 3 autó jött, út lezár, aszfalt bont, csövet cserél. A bejelentés óta 24 óra sem telt el, és már a sokadik gárda vonult fel, h kijavítsák a meghibásodott szakaszt.
Csak ámultunk és bámultunk...
Mi ezen a közszolgáltatáson, h ilyen is lehet, Bebe meg a markolót és a teherautót, ami épp a házunk előtt, csak a túloldalon tüsténkedett nem kis örömére a gyereknek :)

Közben kiderült, h csőtörés ide-vagy oda, az előző lakók nyomán simán lehetett vna bármi a rendszerben, ugyanis Robert a szomszéd mesélte, h ők is fél éve laknak csak itt, akkor tették ki a két házból (ebbő és az ő bérletükből is) két szaúdi családot. Roberték ismerik a tulajt, így még fényképük is volt az akkori állapotokról. A disznóól zsírral kikenve az főúri lakosztály lehetne ahhoz képest. Jó, h az elmúlt fél évben profi módon helyrehozták a házat, mert tényleg nyoma sincs mindennek már. Legfeljebb csak a csatornában... :))

munkáról is pár szóban

Kicsit írok erről is, mert kérdeztétek, és mert még nem esett szó róla. Talán arra is jó, h aki készül ide, lássa, hogy milyen időtávon miket lehet csinálni.

Amikor megérkeztünk, nekünk valahogy kimaradt az a típusú nászutas fázis, hogy a ragyogó napsütésben és simogató melegben kirándulgassunk ide-oda 1-2-3 hétig, hogy megismerjük a várost és környékét, vagy akár tágabb értelemben is SA-t. Egyrészt az idő nem volt épp hívogató, és másrészt nem is így terveztük, úh ez nem volt lemondás, vagy valami kényes kompromisszum.
Ahogy írtam is róla, azonnal aktívan belevágtunk abba, hogy felépítsük az itteni életünket.
Ezt pedig erre a hármasra terveztük fűzni: autó-ház-munka.
Autó nélkül ugye nem nagyon tudtunk volna létezni, és a másik kettővel foglalkozni a listán. Amikor azt kipipáltuk, jött a házkeresés. Összességében ez is gyorsan megy onnantól, ha megtaláltad azt a 2-3 ingatlant, amire jelentkezni szeretnél, de addig ez is nagyon koncentrált feladat. Írtam ugye róla, szóval emellé sem nagyon fér be más, és ugye tegyük mindezek mellé az aktív, érdeklődő kétéves csemetét, aki szintén fixál százféle dolgot az adott napban, úgyhogy lehet, h lehetne ezt ügyesebben is, nekünk nem ment.
Most, hogy a házzal nagyjából megvagyunk, és a hátralévő otthonná varázsolás fázisa már inkább az én asztalom lesz, jöhet a munkakeresés aktívan.
Azért aktívan, mert a sorrendünk nem jelenti azt, hogy eddig nem foglalkoztunk volna munkakereséssel. Vagyis foglalkozott volna Laca. Tette, csak nem olyan intenzitással, ahogyan ezt kell mejd mostantól.
Szóval munka kérdésre a rövid válasz: még nincs, de nagyon őszintén mondom, hogy ezidő alatt szinte lehetetlen is lett volna. Nyilván, ha valaki munkáltatói szponzorációval jön, az más helyzet.
Most szabadul fel majd az a rés, amit eddig másra fordítottunk, és lehet tematikusan keresgélni, egyesével testre szabni a cégekre a CV-ket, és kísérőleveleket, stb. Nagyon melós dolog, nem elég hozzá egy kész cv, amit becsatolunk, és send-re klikkelve küldünk is.
Munkalehetőségekről általánosságban: munkát hirdetnek, az biztos. Azt, h ezek valós nyitott pzik e minden esetben, nyilván kívülről nem látjuk. Laca szakterületén kevesebb az ajánlat, mint a metropoliszokban, de ez nem meglepi, otthonról is láttuk, és ennek ismeretében is vállaltuk a provisional vízumot ide. Természetesen nézi a szakterületét, de más, ahhoz csak részben, vagy egyáltalán nem kapcsolható munkákat is. Ment is pár jelentkezés már, jött is néhány elutasítás :)

Ha valaki ilyen nagyot lép, mint mi, tisztában kell lennie azzal, hogy ha el is tud helyezkedni a szakmájában, nagy valószínűséggel újra kell építenie itt a karrierjét. Mi mindketten középvezetők voltunk otthon egy-egy multinál, így vélhetően "visszalépésnek" tűnhet majd, ha nem onnan folytatjuk (én csak később). Ez azonban csak látszatra visszalépés abban az esetben, ha cserébe normális munkarenddel is lehet annyit keresni, hogy megéljünk belőle, ha nem égünk ki 40 éves korunkra, ha ki lehet kapcsolni a telefont este és/vagy hétvégén is, ha a család egymásra szentelheti az idejét, és még hosszasan sorolhatnám. Mi ezekkel a gondolatokkal vérteztük fel magunkat, amikor munkáról esik szó. Lehet, hogy ahhoz, hogy az első ausztrál munkatapasztalatunk meglegyen, majd takarítani fogunk. benne van a pakliban. Nem ez a cél, de tudni kell kezelni ezt a lehetőséget is.

Másik dolog, megintcsak jótanács, vagy tapasztalat-féle, hogy ha valaki gyerekkel jön, és otthon  volt napi segítsége a gyerek(ek) mellé, akkor készüljön arra, hogy ha itt nem lesz, és csak egymásra vannak utalva, akkor az egy intenzívebb igénybevétel mindenki számára, hogy az aznapra szánt tennivalók is teljesüljenek, és a gyerek is kapjon törődést, közös játékra is jusson idő, stb.
Én ilyen szempontból "könnyű" helyzetben vagyok, otthon sem volt velünk sem nagyi, sem más segítség, jó ha összesn vagy kétszer egy-két órát voltam a gyerek nélkül. Hogy ez jó e így, vagy nem, az külön blogot is feltöltene témákkal szerintem, mindenesetre arra "jó" volt, hogy itt ne érezzem úgy, hogy rámszakad a gyerek. Így is nehéz olykor.

Szóval most indul a vadászat, reméljük, hogy előbb-utóbb eredménye is lesz, és a munkaerőpiac beszippantja Lacát :) Erről majd írok folyamatosan.

Az én szempontomból nézve még nem aktuális a kérdés. Ha Bebe majd közösségbe megy (ezt szobatisztaság környékére tervezzük most), akkortájt előkerülhet a dolog. Bertók Zoli vetette fel, hogy miért nem megyek tanítani, hisz azt is jól megfizetik, és hiány is szokott lenni ez a szakma. Meglátjuk, nem is volna rossz, mert az a probéma egy csapásra megoldódna, ami más munkáknál gond, hogy mi legyen a gyerekkel a szünetekben. És ha belegondolok, h anno a tanítással nem is volt bajom, csak az összes egyéb körülménnyel, akkor még jobb ötletnek tűnik. "Csak" az angolomat kell felturbózni.  :)

költözés finálé és egyebek

Ismét eltelt egy hét, ami számunkra nagyon tartalmas volt :)
Először is köszi a kommenteket a ház kapcsán, nem volt időm válaszolni rájuk, csak azért nem tettem.
Első és legfontosabb, hogy kedden beköltöztünk az új házba. Hétfőn szerettünk volna, de az áramot csak kedden délelőtt kapcsolták be, és anélkül a fűtés sem ment, meg úgy egyáltalán semmi, úgyhogy keddre időzítettünk. Előtte is itt voltunk már minden nap péntek óta, hisz folyamatosan volt tennivalónk. Szombaton elmentünk az IKEA-ba, véglegesítettük az onnan beszerzésre került cuccokat, összepakoltuk, kifizettük, és kiszállítással kértül. Másnap délelőttre be is osztották :) Így vasárnap keltünk időben, h ideérjünk 9-re (9-12 közötti kiszállítást igértek) a házhoz, persze 8-kor csörgött a telefon, h itt vannak nemsokára. Hú, az nem jó, mi legalább fél órányi autóútra vagyunk, jöjjenek kicsit később. Ok, 9-re itt is voltak, így is előbb mint mi :)
Korrektül lepakoltak, behoztak mindent.
Hétfőn érkeztek az újabb cuccok, aznap volt a Good Guys nap, lett tv, hűtő, mosógép, porszívó, mikro (az csak végül ma, mert nem volt raktáron), vasaló, stb. Gabi, a kapszulás kávéfőzőt kb 2 nap múlva megvettük, ahogy megérkeztünk, azt muszáj volt asap :o) GG is korrektül lepakolt, kicsomagoltak mindent, h ne maradjon itt a sok csomagolóanyag, és behozták, helytrerakták. Mosógépet bekötötték, stb.
Szuper, már csak a kanapé maradt, amit csüt-szombat között szállítottak volna. Kedden este csörög a teló, h holnap (szerdán) hozzák :) Na, így még jobb, szeretjük ezt :)) De tényleg, amikorra mondták, azt eddig csak előbb teljesítették.
Étkezőt végül sikerült a gumtree-n vennem, nem hagyhattam, h egy negatív tapasztalat eltántorítson. Két nagyon korrekt hirdetést találtam, ami mind árban, mind a kínált étkező tekintetében bejövős volt. Sajna az egyik már nem volt meg, de a másik igen, úh még szombaton az ikea előtt el is mentünk megnézni, h ha ok, akkor azt lehúzzuk a listáról. Most egy nagyon szép, modern, tágas (és tiszta! :)) házban jártunk, az ékező rendben volt, úh meg is vettük, aztán másnap elhoztuk. Megjegyzem a tulaj felajánlotta, h segít elhozni, nem gond neki, de végül befért a mi kocsinkba a teljes pakk, így nem kellett igénybe vennünk a felajánlást. Így 450 dollárt spóroltam az étkezőn, jó deal-t csináltunk. Ja, ezt is Happy Valley-ben vettük, mint a kocsit :)

Hiányos azért még a berendezés, főleg az apróbb dolgok miatt, kiegészítők, szőnyegek itt-ott, textilek, könyvek, könyvespolc, de ugye ne felejtsük el a konténert, amiben jó sok ilyesfajta cuccunk jön, csak nehéz kivárni :) én már szeretném teljesen késznek ltni, na, de ilyen vagyok, ha belecsapok valamibe, akkor az legyen 100%-os legalább. Most azonban muszáj várnom, mert fölösleges volna költeni olyan dolgokra, ami csak pár hét miatt kellenének.

Apropó konténer, a héten kaptunk emailt a Crown-tól, hogy 09.19-én hajózott ki a cuccunk, és várhatóan nov 9-én fog érkezni Adelaide-be.Hát igen, hosszabb volt a tranzit, mint reméltük, de ez ugye benne van a folyamatban. Itt még kb egy hét lesz, amíg minden vám/karantén, és ami még szükséges folyamaton túl lesz a pakk, úgy nov közepére várjuk. Karácsonyra már szépen összeáll majd minden itt :))

Még egy csomag kopogtatott a héten, ugyanis azt is megkaptuk, amit a repülőre inkább nem pakoltunk fel, hanem magunk után küldettünk. Két hét és egy nap alatt ért ide. Nagyon vártuk már, sok apróság volt benne, aminek nagyon örültünk, és csak mert kis hazai volt :) A tesóm telerakta fűszerekkel is, azt hitték a falusi kisboltban, h a mostanában emlegetett világvégére készül, azért vesz annyit, hihihi :) Bence kis műanyag motorja is ebben érkezett, ami otthon a legkedvesebb játéka volt, és minden kisgyerekes családban van belőle 1-2. Igen, ez az a kis műanyag motor, amivel kavarnak a törpék, mint az őrület. na, mi azt otthon hagytuk a mérete miatt, hogy majd itt veszünk, nem nagy valami, otthon is vagy 2 000Ft. namost előre mondom kisgyerekkel érkezőknek, h NINCS ILYEN MOTOR Ausztráliában. Sehol. Vettünk egy nagyon tompa kis másolatot, de azt alig használta, nem szerette, mert nem gurul gyorsan, és alacsonyabb is. Szóval azonnal telefon, h jöjjön a motor is a csomagban, mert súlyra meg semmi az egész, és olyan szerencsénk volt, h a tesóm beszerzett Beninek mégegyet, ami 2 mérettel nagyobb, úh volt nagy csodálkozás, h két moci jött, és az egyik "nagyon nagy", ahogy Bebe mondja :DD és egy időre el vagyunk látva vele.
Szóval jótanács, ha szereti ezt a motort a gyerek, és jöttök majd ide, akkor hozzátok, küldjétek :)

Kulcsrakészen

Képzeljétek el azt a helyzetet, amikor új TV-t akartok venni. Legtöbb esetben azért ilyesfajta dolgot nem impulzus-vásárlás után viszünk haza. Neten nézegetés, tudás, árak, méretek, kompatibilitás, hány műholddal kommunikál (mert manapság kb itt tartunk kis túlzással nyakon öntve mindezt), szóval egy ilyen cucc kiválasztása sem egyszerű feladat, és akkor még árakról nem is esett szó. Namost mi a héten nemcsak hogy egy tv-t, de hűtőt, porszívót, mosógépet, mikrot, hifit is vettünk. Ezek nélkül elég nehéz volna egy üres házban a mindennapi élet :) Többek között ezért is hallgattam mostanság. Egész héten 1x lett volna alkalmam írni, de akkor meg az istennek sem akart betöltődni ez az oldal.
Szóval nagybevásárlást tartottunk, mert most méretes dolgokat vettünk :D az egész hetes előkészület után tegnap és ma zajlott mindez.

Ráadásul ma volt a nagy nap, amikor átvehettük a kulcsokat a házhoz az ügynökségen, úh izgi nap volt (én izgultam kicsit:))
10.30-ra kellett mennünk az ügynökségbe, ahol kb 5 perc alatt végeztünk is. Megkaptuk a paksamétát a házról, terms and conditions, fotók, tudnivalók stb, h majd tanulmányozzuk át. Fizetni  majd kéthetente kell  a bérleti díjat. Aláírtunk 2 helyen, kulcsot megkaptuk, és elköszöntünk. Nem húzták az időt semmivel. Ja, az vicces, h egy kulcsot adnak, majd másoljunk magunknak nyugodtan :) itt aztán tényleg a bizalom az alapja mindennek.
A kulccsal egyenesen mentünk a házhoz, h mérjünk végre, mert ugye egyetlen alkalommal voltunk ott, a megtekintéskor, és azóta sem, úh bizonyos bútorokhoz muszáj volt mérni. hamar ki is derült, h az általunk választott hűtő bizony szélesebb, mint a neki szánt rés a konyhában, úh azt módosítani kellett másikra. Körbenéztünk, és konstatáltuk, h szebb, mint emlékeztünk (pedig a felhős idő miatt még a nap sem sütött be :( )... és a másik meglepi az volt, h kifestették a házat. Amikor megnéztük, mondtuk az ügynöknek, h kicsit maszatosak  a falak, aztán annyi. Most meg láttuk, h újra van festve, és még picit érződött a festékszag is :)
Csináltam pár képet az üres kecóról, majd jó lesz ilyen volt - ilyen lett alapnak :)
Íme:

Ház bejárata (ez még ügynökségi fotó volt, kicsit homályos...)

Ez a folyosó a bejárat felől

étkező-nappali páros, a bal oldali üveges az ajtó az udvarra

konyha + apa tanulmányoz

hálószoba 1 (függönyök és árnyékolók mindenhol vannak, azt venneünk sem kell)

mosókonyha

fürdő1 és gardrób szoba, amik a nagy hálóból nyílnak

fürdő 2 ebből külön nyílik egy 2.wc és a fürdő+zuhanyzó egység

A bútorok, teki cuccok kutatása, kiválasztása mellett a másik feladat az volt, hogy intézzük a különböző szolgáltatókkal az áram/gáz/internet/víz  bekapcsolását. Azt itt a bérlő intézi. Épp ma beszéltük reggelinél, hogy ez itt milyen egyszerű, gyakorlatilag neten lehet mindenkinél regisztrálni mindent. nem kell odameni, várakozni, és 66 féle papírral igazolni, h ki vagy, miért jöttél, és mi közöd ahhoz az ingatlanhoz. Egyszerűen megadtuk a címet, és az ahhoz kapcsolódó igényt.

Internet kapcsán is kiválasztottuk a csomagot, és visszajeleztek emailben + sms-ben, h mikor jönnek majd beszerelni a cuccokat. Ott már sokkal jobb lesz a net, kicsit rugalmasabban tudom majd a blogot is írni, remélem :)

Kifelé jövet találkoztunk a szomszéddal is, épp  a garázsban pakolászott. Köszönt, és az első dolog volt, amit mondott, h nyugodtan használjuk az ő kocsibeállóját is, ha majd költözünk és szükség volna arra is. Kedves embernek tűnt, tőlünk idősebb, és Robert-nek hívják eddig ennyi derült ki :)

Hazafelé jövet bevásároltunk mindenféle mosó-és tisztítószereket, hogy holnap kitakarítsunk. Ugyan szerencsére - ahogy talán a képeken is látszik -, komolyabb kosz sehol sincs, de mégiscsak akkor tudom majd tisztának, ha én csináltam végig. Ablakok vannak bőven, és azt utálom tisztítani, de ez van, világos ház = sok ablak. 

Függönyöket sehová sem kell vennünk, hála az égnek, az olyan macerás dolog, és lámpákat sem, mert mindenhol vannak. Így "csak" a bútorok vannak még hátra. Azok javarészt vagy az IKEA-ból vagy a gumtree-ről lesznek. Ez még függőben. Ha találok a gumtree-n akkor azt preferálom, ha az állapota is megfelelő. Ugyan a kanapés sztori nem volt sikeres, de bízom benne, hogy majd más összejön.

A teki cuccokat mind a Good Guys-nál vettük ez most még csak az ozzi-földieknek mond valamit, de hamarosan írok majd az itteni kereskedelemrő is, ahogy már korábban is beharangoztam :)

Csütörtökön délután még vendégségben is voltunk egy másik magyar családnál, akik júni végén jöttek ki, úgy tőlünk tapasztaltabb kezdők :) Nagyon jót beszélgettünk, a gyerekek meg elszórakoztatták egymást. Két kiscsaj közé csöppent Bebe hirtelen :)

Így telt ez a hét, folyt köv hamarosan.

Ízek, imák szerelmek

az írás címe, mert az olyan jól ismert :) és talán van is némi párhuzam, hisz mi is egy nagyot váltottunk, sprituálisan is biztosan hat ránk majd ez az egész, és szeretnénk megtalálni azt, amit nem találtunk otthon, vagy jobbat szeretnénk attól, vagy többet vagy mást.
Valójában a mindennapi dolgokról, benyomásokról szeretnék most írni, mert annyi minden van, ami napközben be-beugrik, ha járunk valahol, vagy csak gondolkodom a történéseken, és mindig igyekszem megjegyezni, hogy majd aztán itt beszámolhassak róluk. Magamnak is érdekes lehet ez majd, h ha visszaolvasom esetleg 3-6 hónap múlva, h mennyire tűnnek majd ezek a dolgok kezdeti benyomásoknak :)
Házak, utcák:
Be kell vallanom, hogy nagyon más itt a városkép, mint amihez az európai szem szokott. Én az USA-ban sosem jártam, csak filmekben láttam hasonlót. Eleinte nagyon idegenül hatott, és kicsit sivárnak láttam összességében. Mindezt úgy, hogy a lakóházak, és utcáik, igazán szemet gyönyörködtetők a legtöbb esetben, mert nagyon kellemesek, gondozottak, egy élmény végignézni rajtuk. Az első furcsaság számomra az volt, h nemigen vannak magas házak, épületek. A lakóházak nagyrészt egy szintesek (a mienk kivétel, ki is lóg az atöbbi közül), és bár a táj dimbes-dombos (sőt olykor magasabb is), emiatt nem egy sík látvány az egész, hanem változatos, de alapvetően nincsenek nagy épületek, vagy ha vannak nagyon mások, mint otthon. (a CBD-ben még nem jártunk, ott vannak azért).
A házak is alacsonyabbnak tűntek nekem elsőre, bent már nem érzem őket alacsonynak.
Csináltam pár fotót a környékünkről, igyekszem majd sok képpel ilusztrálni az írásokat, azt én is mindig szívesen néztem a blogokban :) Szóval ezek jól illusztrálják, h milyen itt a lakókörnyezet:
Ugye a köztudott, h itt nagyon régi, történelmi épületeket ne is keressen a szem :)

séta haza a játszótérről

narancsfa dugig terméssel

ápolt előkertek sora

ez már a mi utcánk, háttérben a tenger

Növények, állatok:
A kertekben nagyon sokféle növény pompázik, és már most virágzik legtöbbjük. Ahogy a képeken is láthatjátok, sok pálmafa, vagy pálmaszerű növény is van, ugyanakkor örökzöldek is vannak, és a kettő között végtelen sok bokor-fű-fa-virág, amik tényleg gyönyörűek. A parkok rendezettek, szépen nyírt fű, szemét a kukában, padok épek, olyan, amire le is mersz ülni :)
Az utcákon sok madár van, röpködnek, csivitelnek. érdekes, itt papagájok nincsenek, de a városban beljebb nagyon sok. Amikor először érkeztünk a leendő házunkhoz, épp két hatalmas papagáj csipegetett az előkertjében :)
Rettegett fenevadakkal még nem találkoztam :) Porszívózáskor igyekszem nagyon alapos lenni mindig, nehogy belakja magát valaki...de szerencsére a ház eleve tiszta volt :) Szóval pókkal még nem volt randim, és ez így van jól. Kutya sok van, a parkokban szaladgálnak, sétálnak a parton. Cicát kevesebbet látok, ami érthető ugye, őket nem igazán viszik pórázon sehová :D , bár a sétáink során azért itt-ott felbukkan egy. Érdekes, h eddig csak nagytestő hosszúszőrű lompos farkú cicákat láttam.
Érdekes élmény ennek kapcsán, és kicsit át is vezet a mások által is emlegetett ozzi igényszinthez:
Gumtree-n (itteni vatera) nézegettem ülőgarnitúrákat, remélve, h valami alkalmi vételre bukkanok. Találtam is egyet a közelünkben, ami egy megnézést megért. Odamentünk, és a házba belépve két, na jó, három dolog ütött arcul:
-rettenetesen büdös volt
- kosz volt
-és irgalmatlanul hideg....
A kanapét akkor sem vettem volna meg, ha tetszett volna, de ramatyabb is volt, mint a képeken látszott. Valahogy el is ment a kedvem attól, h így vegyek egyet....DE! a büdösség (részbeni) oka hamar kiderült, 3 cica lakott bent, és két kutya állt a konyhaajtóban, lehet, h szerettek volna bejönni...a három cica valami álom volt, gyönyörű nagy norvég erdei, vagy maincoon-szerű, de kiderült, h ragdoll (nem ismertem) tényleg fantasztikus példányok. http://en.wikipedia.org/wiki/File:Ragdoll_from_Gatil_Ragbelas.jpg (Ildi, nééézd :))
Ez nem indokolta volna, h bűz legyen, nekem is volt macskám, és állítom, h szag nélkül...az egész ház olyan retekszisz volt, h picit bántam, h levettem a cipőmet, de nyilvánvaló volt, h számukra ez így természetes. Mindemellett bűbáj volt a család, de tényleg. Kedvesek, nyitottak, beszélgettünk a cicákról, az áttelepülésről, szóval érdekes ez, h gusztustalan volt a környezet, mégis valahogy volt valami bája. Na leülni már nem szívesen ültem volna le....
Ugyanez az élmény volt, mikor a RAV4-et néztük meg, és beinvitáltak a házba. Ott is kosz és bűz, mégis olyan fesztelenek voltak, és vendégszeretők. Nem tudom, ez még nekem furcsa azért, és nem is kívánok ilyenné válni, ha ez az ozziság része :)
és itt szólok az emberekeről általában, amit mi tapasztalunk:
Számomra az egyik legszembetűnőbb dolog, h sok idős ember van. (valszeg otthon is), DE! itt öreg mami és papi párban jönnek mennek, helyesek, fittek. Másrészt aktívak. A plazaban kajáltunk  aminap, amikor egész nap inspection-ökre mentünk, és bizony tele voltak velülk a kávézók, kajáldák, vagy csak üldögéltek, beszélgettek. Ez olyan jó, mennyivel jobb kilátások öreg korra. Nem otthon ülnek egyedül, szomorúan, betegen és szegényen...szomorú, h otthon nagyrészt ez a valóság :((
Az nem újdonság, h ahol ügyfelek vagyunk, ott mi vagyunk a királyok. Kedvesek, mosolyognak, türelmesek, ha kell, stb. A pénztárosok szinte mindig beszélgetést kezdeményeznek, ha a gyereknek veszünk valamit, de Bebe általában is virtuálisan egy kis híd az emberek és közöttünk, mert bárhol járunk, vele kapcsolatban előbb-utóbb a Hi, how are you-n kívül mást is mondanak, kérdeznek. Nem találkoztam még bunkó beszólással, vagy türelmetlen mufurc kiszolgálással. Eddig csillagos ötös.

Csodás játszóterek is vannak, mindegyik ép, és rendezett, kisebbek-nagyobbak. Itt egy extra szuper, még mi is felmásztunk rá, csúsztunk, ugráltunk :)

Időjárás:
Hááát, eddig nem vagyok még meggyőzve arról, h itt nincs hideg :) Nekem az van, ill az a bajom, h a vastagabb kabátomat nem hoztam el, gondolva, h egy mellény és egy szél/esődzseki elég lesz. Tévedtem. A szél miatt nekem hideg van, de Bebe és Laca más állásponton vannak. Jó, én köztudottan fagyos vagyok :) Ha kisüt  a nap, gondom egy szál se, de azért még vannak "kora tavaszi" napok, amikor felhős-szeles, és az nekem zord. Persze az otthoni telekhez képest trópous ez is :)

A boltokról, árakról írok külön, már nem nyújtom ezt hosszabbra :)
Összességében nagyon jól érezzük magunkat, jó helyen vagyunk, lásd Bebe arcán :D

Az utazásunk képekben

Válogattam pár fotót a Bp-Adelaide repülőútról, és a megérkezésről. Igaz, h eltelt 2 hét és 2 nap azóta (bár sokkal többnek tűnik :), annyi mindent csináltunk már itt.

Bebe műsorána beállítása az Airbbuson. Mondjuk a cumi már nála volt, úh 5 perc múlva elaluddt:)

Beni névreszólóan kapta a kaját :)

Valós látvány az ablakból, csodálatos folt, és félelmetesen nagy is 

Valahol útközben még Szingapúr előtt, én már gyűrötten .)

Keleti kényelem...

Szingapúr. reptér.a fiúk rátaláltak a tökéletes boltra :)

Adelaide reptér

Mekkora mosoly! 

és igen!

az első garázsvásárom

Már otthon eldöntöttem, h én itt bizony garázsvásár látogató leszek :) Vessetek meg érte, de én turkálni is szerettem otthon is, bvan egy hangulata, és néha igazi kincsekre lehetett bukkani. Egy sorszámozott valódi LV táskát is vettem így egyszer...gyerekruhákról nem is beszélve.
No, de a garázsvásár, az kicsit más. Szombaton déldlőtt kimentünk sétálni, és hamar megláttuk a kiírást, tőlünk pár házzal arrébb. Garázsban, és előtte a kocsifelhajtón asztal, meg ládák, és azokon mindenféle holmi. Asztalnál ült a család, jókedvűen kacarásztak, két papagáj(uk?) meg alattuk csücsült a földön. Vicces és idilli kép volt :)
Egy 6-7 éves forma kissrác is volt velük, úgyhogy hamar láttam, h a cuccok egy része az övé volt. Szuper, akkor itt érdemes szétnézni! Egy kupac könynek estem neki, és gyakorlatilag 70%-át el is hoztam, kemény 4.5 Aud-ért :)) 9 db könyvvel távoztam, de mindegyik hangot ad, vagy extra felhajtós lapjai vannak, vagy tökéletes állapotú, szóval szuper mindegyik, és csak 50 cent volt darabja :)) Bebe is izgalommal nézegette azonnal, és mivel nagyon szeretem a jó gyerekkönyveket, én is megörültem nekik. Csak az egyiken láttam eredeti árat, az 10.90 Aud volt. khm...jó nekünk 50 centért is :)

Biztosan fogok még nézelődni hasonlókon, kellemes élmény volt :)

háromból három

avagy lakásbérlésünk története.
Itteni életünk egyik legfontosabb pontja az újrakezdésben a lakni valahol kérdése. Ezt ugye egyrészről itt viszonylag könnyű megvalósítani, hisz a bérlés gyakorlata elterjedt, és széles körben lehet ilyen témában nézelődni.
Meg kell mondjam, hogy mégsem olyan egyszerű ez a dolog, mint ahogyan otthonról gondoltam volna a realestate.com. au, vagy a domain.com.au oldalait nyálcsorgatva lapozgatva a szebbnél-szebb házak között.
Kezdődik ott a dolog, hogy megérkezünk egy városba, amit egyáltalán nem ismerünk. Eleve teljesen más itt a "településszerkezet", vagyis tényleg van a CDB (central business district), vagy a klasszikus városközpont, és vannak a suburb-ök (kerületek), amik a CBD körül helyezkednek el. Suburb-ből van iszonyú sok, kisebbek-nagyobbak, és a CBD-től minden irányba, de itt leginkább É-ra és D-re nyúlnak akár 45-55km távolságra is. Szóval az lehetetlen, hogy az új érkező bejárja a suburb-öket, hogy az alapján találjon számára tetszetős lakot :)
Itt jöhet a segítségkérés, ha van kitől, mert nyilván az itt lakók tunak segíteni abban, hogy mik a "kerülendő" helyek, és mik a népszerűbbek, bár ez hamar kirajzolódik az ingatlanárakból is. Nagyon leegyszerűsítva a dolgot: ha belső részen van olcsóbban hirdetve, az lepukkant, ha kkülső kerületben, akkor az vagy nagyon messze van, vagy nem ajánlatos olyan nagyon :) Nekünk ugye Moniék is tudtak segíteni infokkal és Russell is, akié ez a ház, amiben 1 hónapot lakunk.
(Zárójelben Russell egy nagyon kedves figura, Angliából jöttek át asszonnyal 12 éve. Olyan 50-es lehet, zselézett hajjal és fülbevalóval, ugyanakkor meg megállás nélkül ontotta a hasznosabbnál hasznosabb infokat, és már az első alkalommal felajánlotta, h bárhová adjuk meg referenciának.)
A kocsi vásárlása után elkezdtük az ingatlanos projektet, mert egyszerre úgysem ment a kettő.
Felállítottuk a preferencia-listánkat, és annak mentén kezdtünk el nézelődni:
- CBD-től délre kezdtünk el keresgélni, ami tengerparti sávot jelent, de nem közvetlenül tengerparti házakat, mert azok rondák....nooooot:)), azok drágák....yes. :D
- az volt a cél, hogy lehetőleg bicajos távolságban maradjunk, vagy autóval olyan 10-15 percnyire
- kertes ház legyen
- újszerű (ez később nagyonis igazolást nyert)
- 3 hálószobás (+ a nappali)
- lehetőleg 2 fürdős, ami azt jelenti, hogy a fő hálóhoz van saját fürdő (anyunak meg apunak külön :)
- és én a hálóból nyíló WIR-t (walk in robe, azaz gardrób szoba) is nagyon szerettem volna (anno ha láttátok a Sex and the city-ben azt a lakást, amiben Carrie Bradshaw besétál a hatlmas gardróbba.....na, ezek általában nem akkorák, de gardróbszobák :DD
- a környék nagyon fontos szempont volt, h a gyerekkel kimehessek majd nyugodtan, közeli park és játszótér csak előny (ami itt azért van sok, vagyis ez nem extra igény annyira)
- hűtés/fűtés is legyen
- Garázs opcionális volt, jó ha van, de úgysem fagy be az autó télen :)
- mosókonyha (de ez alap mindegyikben szinte)
- pet friendly (ez is opcionális volt, de azért húzott a szívünk azok felé, akik nem zárták ki az állatokat)
Kb ennyi. Ez nagyon extra igénylistának tűnhet, de itt nem az, egy normálisabb ház alapból ezt nyújtja. Itt mások a házak, erről is írok majd külön.
-ja, és egy általunk belőtt ársávban mozogjon

Szóval kerestük-kutattuk. listáztuk a hirdetéseket. Kigyűjtöttem a potenciális címeket, és autóval nekivágtunk, h megnézzük kívülről, ill a környéküket, ill. h hová esnek, mert térképen azért más lekövetni a távolságokat.
Mi a Westfield Marion központot helyeztük középre, és ahhoz közeli suburb-öket nézegettünk. Ez egy nagy bevásárlóközpont, itt van a városháza, egy nagy új uszodaközpont, és közlekedési csomópontok is, ugyanakkor a belvárostól még megfizethető távolságra van (15-20p).

2 napig jártuk a címeket, amiből lett egy listánk azokról a házakról, amiket belülről is meg akartunk nézni. Megnéztem, h melyekhez van előre kiírt inspection (bejárás, megtekintés?) időpont, azokat felírtam, aztán írtam minden érintett ügynökségnek, h érdekel ez idott ház, mikor nézhetnénk meg, stb. Ezt szombaton este csináltam meg, hétfőn el is kezdtek délelőtt hívni az ingatlanosok, h időpontokat egyeztessünk.
Van ahová már hétfő délutánra kaptunk, a többi kedden volt. Kedd estig 6 ingatlant néztünk meg, amiből kisestt 3, amit meg is pályáztunk, mert azok voltak a legjobbak a listán.
Szerdán elküldtük a páylázatokat, és már szerdán este egy visszajelzett, hogy nyertünk, majd tegnap (csütörtökön) a másik kettő is :DD
A háromból volt egy, amit leginkább szerettünk volna, úgyhogy egyértelmű volt a döntésünk :))
Minden fent felsorolt szempontnak megfelel, és egy igazán csodás játszótér + park van szemben a házzal. Majd csinálok képeket, és felrakom, ha már ott leszünk. Jövő héten fogunk szerződni, csütörtökön kapunk talán kulcsokat.

A pályázásról pár szóban:
Itt ugye van az a bizonyos 100 pontos rendszer, amit a kiválasztásnál alkalmaznak, de nem minden ügynökség. Nem volt gondunk vele, mivel ezt a házat is béreljük, és már van itteni saját autónk, ímeg itteni mobilszámunk, gy bőven megvolt a 100 pontunk.
Másik taktikánk az előírtnál jóval hosszabb időszak előre fizetése. Alapból 2 hetet kérnek, mi fél évet ajánlottunk, 3 hónapot szoktak egyébként, de tutira akartunk menni :D, tettük mindezt úgy, h az egyik ingatlan esetében a kiírt ár alá ígértünk be, bár ezt az ügynök javasolta. Így fért bele az árketegóriánkba amúgy is:)

Ezt a megnyert házat egyébként nem is listáztam magunknak, mert drágább volt, mint szerettük volna. Az egyik ház megtekintésekor hamar kiderült, hogy az egy hodály volt (viszont szép), és nekünk túl nagy, meg olyan dombos területen, ahol ha bebe megindult voln a bicajával, csak a tengerparton áll meg...azonban az ingatlanossal beszélgettünk picit, és mondta, h szerinte volna egy olyan, ami nekünk jobban megfelelne méretben is, és a lokációs is, stb. Elvitt ebbe a bizonyos másikba, és azonnal beleszerettünk (a házba, nem az ingatlanosba :D), mert tényleg olyan volt, mint mondta. Tök rendes volt, h visszament a kulcsért az irodájukba, és újra eljött arr a másik címre velünk.

Ramsay Avenue Seacombe Gardens SA 5047 fogunk lakni, térkép alapján be tudjátok lőni :)

egy fantasztikus vasárnap

Igeeen, végre, végre! :DD

Csodás napot töltöttünk tegnap a Gorge vadasparkban. Igazi ozzi ikonikus állatokat simogattunk szünet nélkül :)) Nem csupán kerítésen keresztül lehetett megtekinteni a walaby-kat, kengurukat, papagájokat, hanem test-kézközelből is. Koalákat is lehetett simogatni, és ölbe venni, de azt csak szervezett időpontokban. Persze ezt sem hagytuk ki, csak arról kizárólag fényképezőgéppel készültek fotók, telefonon nem, úh azt csak később tudom majd ezekhez rakni. 

Addig is néhány pillanatkép a tegnapról, ami ráadásul apák napja is volt itt. Csodálatosan szép idő volt, gyönyörű helyeken át vezetett az út a vadasparkig, és ott meg csak ámultunk-bámultunk :)

Nagyon puha a kengi-bunda, és hihetetlenül jópofa állatok!

A koala szájából ömlött az eukaliptusz szaga, és a vombatnak hatalmas fogai vannak :)))

Imádtuk ezt a helyet, biztosan visszamegyünk még!