2013. április 23., kedd

Hajós történelem-migráns történelem

Hétvégén egy kicsit múzeumoztunk megint. Anno még az autós múzeumba vett belépőjegyre rá volt írva, hogy egy felnőtt számára a hajós múzeumba is belépést biztosít. Nos, annyira nem vagyunk hajós beállítottságúak, de igazából minden érdekes, ami tematikusan összefog egy témát, és a régmúltat is felidézi. Lényeg, a lényeg, hogy elmentünk a Port Adelaide-i hajós múzeumba.
Hamar kiderült, hogy nem is annyira hajós specifikus, vagyis kézenfogva mutatja be a migránsok és a hajózás kapcsolódását, tekintve, hogy mondjuk kb úgy 30 (?) évvel ezelőttig vízi úton jöttek ide Európából, mert a repülés akkoriban is bár már elérhető, de megkockáztatom, h  talán megfizethetetlen volt.

Hajóval nem volt épp gyors az utazás, de anno a Szuezi-csatorna megnyitása sokat lendített  a dolgon. Gőzhajóval már "csak" 45 nap volt az út Európából... (Vitorlással 65 nap ugyanaz). Volt idejük közben ráhangolódni az utasoknak, meg ismerkedni bizonyára :)

A műzeumban két hajóbelsőt is kialakítottak, mutatva, hogy hogyan utaztak a migránsok. Nagyon jópofa volt, belépve a gőzhajó gépházának ütemes zaját is imitálták. Azt mondjuk nem lehetett vidám dolog hallgatni 45 napig. Más részről kényelmesnek tűnt, nagyobb hellyel, mint a repcsin/fő :DD

Ez egy harmadosztályú kabin

Ez máreggyel jobb :)


Itt már telefon is volt...



Korabeli hirdetés és SOL lista is egyben :)
Egyéni históriák


Ez egy nagyon érdekes kép volt a "the southern cross" jelentéséról (az 5 csillag a zászlón), leírom, hátha nem olvasható a képről:

  • Men for the Land
  • Women for the Home
  • Employment guaranteed
  • Good wages
  • Plenty of opprtunity

Csak, h tudjátok :)

Egy vitorlást is betettek valahogyan, amre föl lehetett menni, persze a gyerkőcnek az volt a legérdekesebb. Sajnos a kihelyezett infok jórészét csak felváltva és félig tudtuk elolvasni, sebaj, majd egyszer visszatérünk :)


Tudtátok, h az asztrál hajós zászló háttere piros,
és nem kék? Én nem...

kis tudomány is belefért







Ez pedig igazi világítótorony, fel lehetett menni  atetjére belül. Sajna én a kétharmadánál úgy éreztem, hogy ha mégegy lépést teszek fölfelé, akkor tuti nem jövök le :( úgyhogy visszafordultam, de a fiúk felmentek.
Sajna olyan lépcsője volt, ami rácsos, vagyis látod magad alatt a mindent, és ez nem  abarátom. Pár éve síeléskor tapasztaltam először hasonlót, úgy látszik, h a korosodás tériszonyt hoz nálam magával...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az elso harom honap

Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...