2013. április 29., hétfő

Adelaide Zoo

Néhány környező national park és állatpark látogatást kipipálhattunk már, és sosem kellett csalódnunk. Valahogy a városi állatkert  (adelaide zoo) sosem került célkeresztbe, mert "túlságosan" hagyományosnak tűnt. Ok, van egy állatkert a városban és abban állatok. Sosem vettük előre a listán. E tekintetben nem is tévedtünk, az alapállás tényleg ez. Mégis több volt ennél.
Először is fantasztikusan ragyogó szombati napsütésben indultunk útnak. Igazán szerencsénk van az időjárással, mert az őszben nyakig benne vagyunk, de még mindig csodás meleg az idő, amikor süt a nap. Nem mondom, h egy-egy esősebb nap nem csúszik mostmár be, de még így is abszolút pozitív a mérleg.
Szóval ideális időjárást választottunk. Az Adelaide Zoo és a Monarto Zoo volt terítéken, de most nem egész napos programot kerestünk, ezért maradtunk városon belül. ( a Monartorol majd írok, ha megnéztük :).

Az elhelyezkedése nagyon emlékeztet a budapestire, tiszta városliget feeling, csak ez itt tisztább, és mentes a város bűzétől.  Másrészt nem tó, hanem egy kis folyó van a közelben, de ez már semmit sem számít, a látvány fantasztikus így is. Csodás sétautakkal, híddal, giccsesn csöpögősen tudnám csak leírni, tényleg nagyon szép. Az a fajta, ahová megérkezünk, és egy jó nagy séta után csak ücsörögne az ember fia a vízparton, és néz békésen ki a fejéből. Élvezve a látványt, a fények játékát és a madarak csivitelését.






Már sokszor mondtam, h nagyon zöld ez a város, és ezzel egyszerűen nem lehet betelni. Zsúfoltságnak nyoma sincs, és a levegő vagy jó, vagy nagyon jó, vagy szuper sós tengeri skálán mozog. Azon túl, h ez számunkra is rendkívül előnyös, a gyermekünkre gondolva extra értéket képvisel. Ha kicsit folyik az orra, elég egy fél óra parti séta, és nyoma sincs. Természetgyógyászat ez is, vagy mi :))

Na de vissza a zoo-hoz (bocsánat, tudom még magyarul is, csak így rövidebb, és közismert kifejezés, ezért használom csak).
Engem három dolog fogott meg nagyon ebben az állatkertben:
- egyrészt sok olyan állatot láttunk, amit eddig még sehol. Számomra enélkül is érdekes lett volna, mert alapból szeretem ezeket a helyeket. Anno a budapestibe is rendszeresen jártunk még kettecskén is, nem pusztán a gyerek miatt. Ezt az élményt mi is gyermeki rajongással kezeltük, h óriásteknőst, meg igazi pandát is láthattunk.
- másrészt hihetetlenül más így az állatokat látni, hogy sokkal autentikusabb környezetben vannak. Elképesztően buja növényzet, pálmafélék sokasága, és egyéb egzotikumok, mint a bambuszerdő, vagy az esőerdő.
- harmadrészt - bár ez sem szafari, így ketrecben/kalitkában/terráriumban ki-ki a megfelelő módon, de elzárva élnek az állatok, mégis sokkal közelebbi volt a kontaktus velük. Például életemben nem láttam oroszlánt ilyen közelről még :))
Szóval hagyományos állatkert ide-vagy oda, nagyon élveztük, fantasztikus hangulata van.

Olyan sűrű lombkoronája volt ennek a fának, h szinte semmi fényt nem engedett át.
Sajnos a kép nem adja vissza eléggé.

A pandáknak külön szekció volt, érthető módon... Nem túl sok helyen vannak kínán kívül.  Ilyen kis "szobrocskák" mutatták, a teljes egyedfejlődésüket, h mikor mekkorák, és mikre képesek abban az életszakaszban.

Én nagyobbnak képzeltem őket :)





120 kilós teknős, ő nem a galapagosi, hanem Madagaszkár mellől jött.
Ez csak a 2. legnagyobb  méretű :)




Hmm, Hagen dazs macadam diós fagyi ...:))

"őserdei séta"


Soksokféle bambusz






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az elso harom honap

Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...