2013. január 24., csütörtök

Csomagos

Idén igazi szórásban kapja Bence a karácsonyi ajándékait, hol van már az a koncentrált ajándékozás, amikor a fa alatt ott van sok kis kupac, amit mind ki lehet bontani (és nyilván kettő után a gyerek(ek) már nem is nagyon képesek befogadni többet, h még ez is, meg ez is...).
Történt, hogy a szüleim és tesóm közös csomagja december 10-én indult útnak hozzánk. Olyan érdekes ez, mi is aznap adtuk fel Magyarország felé a mienket :)
Egy percig sem aggódtam azon, h esetleg nem ér ide karácsonyra, tudtam, h bármikor nagy örömöt nyújt majd az a bizonyos doboz, ami aztán január elején egy szombati napon (!) ide is ért :)







Azt már kevébé gondoltam, hogy a mi csomagunk odairánya hosszabb időt vesz majd igénybe....és ez csak a kisebbik gond volt. Gondosan összeraktam mindent, mindenki személyre szabott szépen csomagolt/felcímkézett, kidekorált pakkocskát kapott, amiben mindenkinek külön üzenet állt képeslapokon, szóval idén nagyon erős volt a személyes vonal (nem nehéz kitalálni, h miért), és mondhatom, h ez a része szinte teljesen tönkrement...:( Ugyanis január első napjaiban egy végtelenségig elázott, bepenészedett, ragasztóval újratákolt roncsot vitt a postás a megadott címre. Hogy hol esett ez a szörnyűség vele, azt sosem tudjuk meg, de nagyon szomorú voltam. Szerencsére minden más viszonylag épségben odaért, ami nem papíralapú volt. Tekintve, h itt nemigen esős az idő, és nem hajón küldtük, így csak a célországra tudok gondolni, h ott kapta ezt az extra gondoskodást, vagy valahol Európában...
Na, mindegy.
A másik vicces része a történetnek, h keresztanyám is dec 10-én adott fel egy csomagot, azt meg ma kaptuk meg :))) Hol járt eddig ? Mindenesetre mindkét csomag szárazon, és tökéletes állapotban landolt nálunk, és nagy-nagy örömöt okozott!








 Szóval Beninek még mindig tart a karácsony :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az elso harom honap

Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...