Többen kértétek, h írjak róla, hogyan lehet a hosszú utazást megoldani kisgyerekkel. Ez a bejegyzés erről fog szólni, szólok előre, akit esetleg nem érdekelne a téma :)
Bocs, h csak most írok róla, hátha még időben van :)
Szóval, mindez egyszeri alkalom volt, és a mi csemeténkkel, úh nem vésem kőbe, de hátha segít.
- alap tétel jegyfoglaláshoz , h a hosszú szakasz (London-Szingapúr nálunk pl) mindenképp este induljon (gondolom a járatokat eleve így is iagzítják), mert ezzel biztos, h lehet nyerni néhány órát, amikor a gyerek alszik
- jó hír, h a kisgyerekeseket előbb felengedik a gépre, úh a boarding time korábban volt nekünk, mint a többieknek, így volt idő, és hely kényelmesen elfoglalni a helyünket.
- nálunk bevált, hogy az 1-2 kedvenc játékon kívül direkt olyanokat vittem, amiket még nem látott/ismert, így az újdonság ereje hosszabban lekötötte
- ugyanerre jók átszálláskor a duty free shopok (vagy egyebek), lehet olyat venni, ami még nincs, és akkor egy darabig az is hat :))
- párnát takarót tettem el külön, de adtak, úh ha helyhiány van, akkor nem muszáj tenni, ha befér, be lehet dobni, hátha jól jön.
- Ételt adnak bőségesen, Bebe mindegyiket megette (mondjuk abszolút nem válogatós), és ha mégsem jön be, vagy nem elég, volt kirakva keksz és banán pluszban a kajálások között
- pelenkacsere a mosdókban lehetséges, nem épp egy tágas hely, de megoldható azért normálisan a dolog.
- babakocsi:
Mi egy esernyőkocsit hoztunk magunkkal (azt hiszem a gépre mást nem is lehet felvinni) , mert bár Bebe egy éves kora óta nem használ babkocsit, de gondoltam ha abba belekötöm, és ordít is, tuti nem szalad el :) Másrészt lehet alá-fölé-bele pakolni, könnyebb mozogni így. Ne add fel poggyászként, ha azt szeretnéd, h az átszállások során is veletek legyen. Ebben az esetben kézipoggyász lesz, és a gép bejáratáig velünk maradhatott mindig. ott elvették, és kiszálláskor visszaadták. Ez minden helyen simán ment, és tényleg segített. Azóta is itt áll a garázsban, utazás előtt vettük....:)
-mozgás: a nagyobb gépeken van azért hely, a sorok között fel-le lehet jönni-menni, de nyilván korlátosak a lehetőségek. Arra jó, h ha angyon nem akar ülni, akkor kicsit mozoghasson
- video/zene: a beépített képernyőn fülhallgatóval tudja nézni/hallgatni egy gyerek is. Nálunk ez még csak percekig volt érdekes, kicsit nagyobb csemetét szerintem már simán leköthet egy időre. Mondjuk Beni amúgy sem az a fajta, aki a tv elé ragadna.
Egyébként összességében nagyon toleránsak, sehol sem éreztük úgy, h a gyerek miatt kiakasztanánk épp az utazókat, vagy a személyzetet, bár szerencsére műsort sem adott a gyerek:)
Egy negatív élmény volt csupán, még a Bp-London járaton (hol máshol?)...nem egymás mellé kaptuk a jegyet :(
Bebe és apa egymás mellé., én eléjük a folyosó mellé. Vártuk, h jöjjön az utas, aki melléjük kapta, hátha cserélhetnénk. Jött is emberünk, magyar volt, megkérdeztem, h ülhetnék e gyerek mellé.
Szerintetek hol utaztam Londonig?
Külön az eredeti helyemen...
Azért sem hagytam, h elrontsa az utunkat, de magamban konstatáltam újfent, h jófelé tartunk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az elso harom honap
Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...
-
Huszonsok óra után százötven kilónyi cuccal kis családunk Ausztrál földre lépett :) Az itteni első 1 hetünkről is igyekszem ha...
-
Kicsit elhallgattam az elmult idoszakban, ennek nagyjabol harom oka volt: 1. Irtam a Hataratkelo re egy post-ot, ami nov 20-an ki is kerul...
-
Még mindig tartogat meglepetéseket Ausztrália, nem hagy hátradőlni, és "semmittenni" csak úgy. A viszonylag beszédes februárt köve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése