Folyamatos "harcban" állok az idővel. Míg korábban szinte minden mozdulatomat valamilyen időponthoz, vagyaz abból visszaszámolt tevékenységekhez kellett igazítanom, sosem volt problémám azzal, hogy időben legyek. A pontosság amúgy is egyik erényem (volt?), nemritkán ültem egyedül a tárgyalóban megbeszélésekre érkezve, és az elején azon parázva, h mégsem itt lesz, vagy mégsem most? Aztán hamar kitapasztalhattam, h nincs tévedés, csak senki sem jön pontosan...
Nos, ezzel már másként vagyok. Jó, tudom, h az aktuális életvitelem nem diktál szoros időterveket, de pillanatnyilag valahol a ló másik oldalán lézengek... :)
Legtöbbször gőzöm nincs, h hányadika van, és hétközben néha azt sem tudom, h pontosan melyik nap is. Az időérzékem is hanyatlóban, szóval e téren katasztrofálisan szét vagyok zuhanva, és ezt részben annak tudom be, h fejjel lefelé vagyunk. Az évszakok csréje, a nyári tél sokat "segítenek" :)
Önmagában ez nem katasztrófa, csak emiatt pár bosszúságot is okoztam már magamnak.
Például rendre lemaradok olyasfajta dolgokról, amik apróságok ugyan, de nekem fontos, és emberbaráti tett volna a lelkiismereti-listámon. Többször érkezik a reklámújságokkal együtt egy-egy színes zacsi cégnévvel, telefonszámmal ellátva, amiben adott napon ki lehetne tenni adományozásra szánt holmikat. Persze jóelőre küldik, én mindig félreteszem, h na majd ebbe teszek ezt és ezt, aztán persze rég a "határidő" lejárta után akad a kezembe újra az a bizonyos zsák.
Legutóbbi remekelésem a kindy-s piknik kapcsán volt. 2 hete nagy megállítótábla volt kitéve a kapunál, h évzáró piknik lesz 5-én, lesz műsor, gyűjtenek adományokat, jöhet bárki, stbstbstb. Nagyon lekesen olvastam (le is fotóztam, h minden info meglegyen), tekintve, hogy a piknik napjáig már nem járunk arra. Lacának mondtam is, h aznap, ha tud majd jöjjön picit előbb, h mehessünk együtt. Már akkor rosszul kódoltam azonban az agyamban az olvasottakat, mert Bencének már úgy meséltem a dolgot, hogy jövőhéten csütörtökön 2x-is megyünk a kndy-be, reggel is, meg délután a piknikre. Aztán fotó ide-vagy oda, így is maradt a fejemben a dolog.
Szépen ülős-utazós a buszon |
Így is lett, ha már üres volt a szerda este...
Másnap szépen mentünk reggel ovizni, én vittem a használt játékokat, amit az adományos gyűjtőbe szántam, de odaadtam Vicki-nek, nem is kerestem a gyűjtődobozt. Aztán szokásos módon telt a délelőtt, még onnan is úgy jöttem el, h aznap piknik, bár pár apróság (főleg utólag) gyanús volt, például eltűnt a megállítótábla, az adományos doboz is, és senki sem mondta elköszönéskor, h délután találkozunk, stb. Aztán itthon megnéztem a fotót a kiírásról, mert akkor már nagyon gyanús volt a dolog, és bizony 5-én SZERDÁN volt a piknik, azaz előző nap, amikor mi ráérősen buszoztunk Underdale felé...
Akkor bántott a dolog, mert egyre többször sikerül beszélgetnem anyukákkal, és olyan jó lehetőségnek tűnt a folytatásra ez is, meg az is, hogy hármasban lehettünk volna ott.
Nincs mese, körültekintőbbnek kell lennem az időpontok vonatkozásában :D
A másik időzavart az okozza, hogy itt is csak 2 nap a hétvége :)
Ezt vasárnap este néha szomorúan konstatálom, mert annyi mindent lehetne csinálni, és olyan kevés dolog fér bele a 2 napba. Pedig mostmára nagyobb volumenű főzések is hétköznapra maradnak, h hétvégén azzal ne húzzam az időt. Akkor a gyorsabb megoldásokat preferálom :)
Lesz majd két hét nyáriszünet karácsonykor Lacáéknak, az nagyon jó lesz arra, h kicsit kirándulhassunk is majd újra :D
olyan nekem is volt, hogy egy nappal később mentünk a játszóházba a nagyon várt szülinapi zsúrra, ajándékkal, mindennel és ott mondták, hogy az tegnap volt.... :-/ most meg lassan azt se tudom, hogy reggel van-e vagy este, milyen nap, hányadika, milyen hónap, csak hogy mikor is kell ennie legközelebb?? pfff :)
VálaszTörlés:) Hihihi, az sem lehetett rossz...
VálaszTörlésArra én is emlékszem, h csöppséggel az elején tényleg a napszakok sem világosak, főleg télen. Az - jobb esetben - pár hónap (hét?) alatt rendeződhet :)
alakul :) vannak jobb napok és rosszabbak . a havazás nem barátunk... :)
VálaszTörlés