a kezdetek

Kétféle megközelítésből tudnék nekifutni a témának:
1. listázhatnám a tennivalókat, és hogy mit holhogyan intéztünk, mi van meg, és mi nincs
2. mellette ott van a lelki-érzelmi oldala a dolognak, milyen az, amikor - bár hosszas tervezés és készülődés után -, down under folytatod. Dehogy folytatod, kezdesz elölről mindent.
Lehet, hogy szétkapom inkább, mert sok(k) leszek a végére.

A reptéren Móni és Csabi vártak ránk, ők 3 éve élnek itt. Sok infoval segítettek minket érkezés előtt is, de az nagyon-nagyon jó volt, amikor kijöttünk a kijáraton, és egy ausztrál zászlót lobogtatva ott álltak hatalmas vigyorral az arcukon, és igazán örültek nekünk. Mi is nekik. Jó volt így érkezni, és az csak tetézte ezt, hogy hihetetlenül nyitott, kedves emberek, tele segítőkészséggel. Nem tudom, h hogyan teltek volna az első órák, ha nem ilyen fogadtatásban van részünk. Örök hála nekik ezért! :D

Bepakoltunk a kocsijukba, és mentünk a reptéri autókölcsönzőhöz. Kora reggel volt, extrém fáradtak voltunk, és a huzatos parkolóban az autóra várva két dolgot éreztem:
- megfagyok
- mi a francot keresek én itt?
Az első még párszor visszatért az első napokban :D, a második kevésbé szerencsére.

Viccesen emlegettem Lacának még a repülőn, h látod, London csak 3 órányira volt, miért nem volt az nekünk jó? Persze tudjuk rá a választ, de az tény, h messze vagyunk. Tény, h nagyon alapos elhatározás kell ehhez az "ugráshoz", mert valóban majdnem minden más, és még csak apró szeleteket láttunk.Persze ez nem jelenti azt, h rosszabb volna minden, mert ismeretlen, csak pont attól nem tudja az agyam még az össze dolgot kategorizálni, mert ismeretlen. Mondok egy példát: bemegyek a Coles-ba vásárolni, nagy, tele áruval, gyönyörű minden, de 3x annyi ideig tart a bevásárlás, mint otthon, mert gőzöm nincs az áru 50%-ról, hogy az mi is lehet, aztán elolvasom mondjuk, és vagy azt kerestem, vagy nem tudom :) Szóval még egy szupermarketben sem lehetek magabiztos :D Persze van egy csomó dolog, ami jól ismert brand, ha nem is ugyanaz a termékük, de kb hasonló.

Én konkrétan úgy éreztem magam, mint aki másik bolygón van, de legalábbis valamilyen film díszletei között mozog. Furcsa volt. Ez kb 2 napig tartott, aztán valahogy természetesebbé vált a közeg.

Az időjárás nem volt kegyes hozzánk, érkezésünk óta 2-3 szebb nap volt, amúgy elég trágya. Szeles, hűvös, lehangolós, nem kimozdulós, még Moniék is mondták, h ilyet nemigen tapasztaltak még, h ennyire hideg legyen. Hurrá. Egy hatalmas feketepont a közelsége miatt áhítottnak tűnő Anglia ellenében még ilyen távolságból is. Itt tudom, h pár nap, és jön a tavasz..:) Így is lett, épp ma, ahogy a naptár átfordult tavaszba, az időjárás is követte. Hurrá

Ez a rövidtávú bérletünk itt a képen, a másikon meg a közepén látható kék sáv a tenger, ami a hálónkból így látszik. Ezer arca van, ugyanennyi szíbe, és az illata is fenséges. Hihetetlenül tiszta a levegő, és nagyon finom sós-víz-illatot hord a szél. Ez jó ház, de nagy, és kint is van, beljebb szeretnénk menni ettől a résztől, de Adelaide CBD-től déli irányban maradva.

A hosszú távú bérlésről külön írok, h hogyan zajlik, hol tartunk. Még keresés fázisában vagyunk egyébként, de már van 8-10 inggatlan shortlist-en, a személyes belső megtekintéseken még sok múlik, a küslő körbejárásokon (környék, stb) már túlvagyunk:)


Bocs, h kicsit csapongok, de annyi mindenről szeretnék írni, és a struktúra már rég szétesett.

Drága Ildi, már 2 cicát is láttam az utcánkban, mindkettő Jancsusz-alkatú volt, nagy lompi farokkal, de sajnos nem tudtam megsimogatni egyiket sem. :(  Több kutyát látok, persze érthető, azokat sétáltatják, tudom :)

a listázós részből kicsit:
- Van mobilkártyánk, helyi számmal a Virgin-től
- Bankkártyánk
- privát eü biztosításunk
- saját autónk :D
ezekről írok még külön, most redőny le, eddig bírták az elemeim.