2012. október 5., péntek

Utazás kisgyerekkel Au-ba - tapasztalataink

Többen kértétek, h írjak róla, hogyan lehet a hosszú utazást megoldani kisgyerekkel. Ez a bejegyzés erről fog szólni, szólok előre, akit esetleg nem érdekelne a téma :)
Bocs, h csak most írok róla, hátha még időben van :)
Szóval, mindez egyszeri alkalom volt, és a mi csemeténkkel, úh nem vésem kőbe, de hátha segít.

- alap tétel jegyfoglaláshoz , h a hosszú szakasz (London-Szingapúr nálunk pl) mindenképp este induljon (gondolom a járatokat eleve így is iagzítják), mert ezzel biztos, h lehet nyerni néhány órát, amikor a gyerek alszik
- jó hír, h a kisgyerekeseket előbb felengedik a gépre, úh a boarding time korábban volt nekünk, mint a többieknek, így volt idő, és hely kényelmesen elfoglalni a helyünket.
- nálunk bevált, hogy az 1-2 kedvenc játékon kívül direkt olyanokat vittem, amiket még nem látott/ismert, így az újdonság ereje hosszabban lekötötte
- ugyanerre jók átszálláskor a duty free shopok (vagy egyebek), lehet olyat venni, ami még nincs, és akkor egy darabig az is hat :))
- párnát takarót tettem el külön, de adtak, úh ha helyhiány van, akkor nem muszáj tenni, ha befér, be lehet dobni, hátha jól jön.
- Ételt adnak bőségesen, Bebe mindegyiket megette (mondjuk abszolút nem válogatós), és ha mégsem jön be, vagy nem elég, volt kirakva keksz és banán pluszban a kajálások között
- pelenkacsere a mosdókban lehetséges, nem épp egy tágas hely, de megoldható azért normálisan a dolog.
- babakocsi:
Mi egy esernyőkocsit hoztunk magunkkal (azt hiszem a gépre mást nem is lehet felvinni) , mert bár Bebe egy éves kora óta nem használ babkocsit, de gondoltam ha abba belekötöm, és ordít is, tuti nem szalad el :) Másrészt lehet alá-fölé-bele pakolni, könnyebb mozogni így. Ne add fel poggyászként, ha azt szeretnéd, h az átszállások során is veletek legyen. Ebben az esetben kézipoggyász lesz, és a gép bejáratáig velünk maradhatott mindig. ott elvették, és kiszálláskor visszaadták. Ez minden helyen simán ment, és tényleg segített. Azóta is itt áll  a garázsban, utazás előtt vettük....:)
-mozgás: a nagyobb gépeken van azért hely, a sorok között fel-le lehet jönni-menni, de nyilván korlátosak a lehetőségek. Arra jó, h ha angyon nem akar ülni, akkor kicsit mozoghasson
- video/zene: a beépített képernyőn fülhallgatóval tudja nézni/hallgatni egy gyerek is. Nálunk ez még csak percekig volt érdekes, kicsit nagyobb csemetét szerintem már simán leköthet egy időre. Mondjuk Beni amúgy sem az a fajta, aki a tv elé ragadna.

Egyébként összességében nagyon toleránsak, sehol sem éreztük úgy, h a gyerek miatt kiakasztanánk épp az utazókat, vagy a személyzetet, bár szerencsére műsort sem adott a gyerek:)

Egy negatív élmény volt csupán, még a Bp-London járaton (hol máshol?)...nem egymás mellé kaptuk a jegyet :(
Bebe és apa egymás mellé., én eléjük a folyosó mellé. Vártuk, h jöjjön az utas, aki melléjük kapta, hátha cserélhetnénk. Jött is emberünk, magyar volt, megkérdeztem, h ülhetnék e gyerek mellé.
Szerintetek hol utaztam Londonig?
Külön az eredeti helyemen...
Azért sem hagytam, h elrontsa az utunkat, de magamban konstatáltam újfent, h jófelé tartunk.

2012. október 4., csütörtök

home sweet home



Első bútorozott állapotunk megörökítéseként születik a mai mai bejegyzés. Induljunk onnan, h nagyon szeretem ezt a lakást (ez mindhármunkra igaz, de mégiscsak én vagyok itt a blogger :), és egyre jobban érzem magam benne. Praktikus, tágas, élhető, kb ezek miatt. A környékre ugyanez igaz, egyre több előnyét tapasztaljuk, ahogyan ismerkedünk egymással.

A hajlékunk még nem igazán otthon, elég sterilnek látom néha, de ugye várakozásban vagyunk az 5 köbméternyi cuccunk kapcsán, amik majd aztán otthonossá teszik, bár ha nagyon mélyen az igazság fenekére ások, lehet, h jó részükre nincs is iagzi szükségünk. Racionálisan nézve szinte egyáltalán, szubjektív szempontból talán jobban. Azért mégiscsak a múltunk csecsebecséi, utazások emlékei, könyvek, fotók. Mindenesetre majdnem mindenünk megvan így is, h nincs telerakva a ház. (jó, nincs csak egy tepsim, sütőforma egy sem, edényeim is alig, de elboldogulok így is :).
Én, a nagy cipőgyűjtő, és ruhahalmozó elvagyok a bőröndben hozott 5-6 pár lábbelimmel (még volt, amit fel sem vettem, khm.., és a szintén bőröndben mért ruhamennyiséggel. Mi van velem? Mit tettél velem Ausztrália? tényleg nem (nagyon) hiányoznak.Tarthatok majd nagy garázsvásárt, ha ideér a cuccunk.. :DD

Itt tartunk most, ha már anno ígértem ilyen volt-ilyen lett fotókat:

A nappali ( a szőnyeg áldozatul esett egy súlyos thomas és barátai által kezdeményezett támadásnak, a csatát ők nyerték, és elfoglalták az egészet...)

Itt eszünk ez gumtree-s fogás volt:

 

Alvóhajlékunk, köszönjük IKEA és apának, aki szegény normális szerszámok híján az ikeás kulcsokkal varázsolta össze a bútorok 90%-át :)





Bebe-birodalom - részlet, mert ugye a nappali számos zuga is alkalmas autózásra, labdázásra, olvasásra, stb :)





Ez pedig a patio és az udvar. Közben szintén gumtree-n vettünk egy kinti asztalt 6 székkel, csak még a garázsban vannak. Azok szállítása külön történet lesz, elmesélem majd azt is.


Zárásként tartozom egy vallomással.
Az egy dolog, h megvagyok a cipőarzenálom nélkül.
Az is egy másik, hogy szerény számú kombinációt tudok előállítani a ruháimból, és mégis jól érzem magam.
Azonban mégegy furcsaságot tapasztaltam, amit eddig még sosem.
Az a fajta vagyok, aki villámcsapás-szerűen esik szerelembe. Nem ízlelgetem, gyakorlom, vagy azonnal elgázol valami/ki, vagy nem. Így működtem eddig.
Erre idejövök, és szép lassan esek szerelembe. Ausztrália, te dög, egyre jobban elvarázsolsz... :DD
Nagyon sajnálom, h a képek csak korlátos módon tudják visszaadni ezt, amit itt látunk, tapasztalunk. A színek, az illatok, a fények, jajj, annyira varázslatos! Tényleg elég menni 3 utcányit, és érezni, ahogy a nap süt, és a sok bolond madár énekel, csivitozik, béget, vagy mekeg (mert ezerféle hangon kommunikálnak), és csak nézek nagy mosollyal az ég felé. Vagy csak bámulok ki az autóból, és hitetlenkedem, h MI ITT ÉLÜNK most.Nem kell rohanni, holnap is megnézhetem még azt, meg a másik dolgot is. Nem telik el a nyaralás. Nem fogadta még be az agyam, csak szép lassan beleszerettem.

Akik itt élnek, biztosan tudják mire gondolok. Akik meg ide tartanak, biztosíthatom, jó helyre jönnek :)












2012. október 2., kedd

van képünk hozzá :)

Jelentem van adsl-ünk, úgyhogy egyszerűbbé vált a képes beszámoló készítése:)
Így lehetővé vált, h utólagosan beszámoljak egy-két szeptemberi kirándulásunkról:

Cleland nemzeti park - újabb koalák és kengik és még sorolhatnám...:)
Ez a park Adelaide központjához egészen közel van, fent a hegyes részen, fél óra volt háztól-házig. Be kell valljam, hogy a korábban látogatott Gorge park százszor élvezetesebb volt számunkra, ha választani kell, oda megyünk máskor is. Ez hatalmas területen van, elég sok az "üres járat+, azaz csak mentünk egyik részéből a másikba, h végre állatokat lássunk. A végére leszakadt a  lábunk a sok gyaloglástól, és sokkal kevesebb állat is volt összességében. Azrt nagyon kellemes volt, csak nem olyan frenetikus élmény, mint a másik. (Ja, és itt kemény dollárokért lehet koalát kézbe venni :(
Gorge-Cleland 1:0













Egy másik alkalommal Port Adelaide-be tettünk kirándulást, ahol van többek között hajós múzeum és vonatos is.
Thomas a gőzmozdony teljesen hatása alatt tartja a mi csemeténket is, így jó ötletnek tűnt a vonatokat élőben is megnézni a múzeumban. Ráadásul mindez a kikötő közelében, ami dupla öröm, hisz a Thomas-os történetekben is egyik fő színhely a kikötő. Jelentem bevált a dolog, imádta a gyerek, és nem különben mi is :D



Itt még a játékvonaton

az egyik "grófos" kocsi belül

Felirat hozzáadása

postavonat

postavonat "dolgozói". Nagyon jópofa volt, hogy így berendezték a vonatokat belül. Az étkezőkocsiknál is volt konyha, abban szakáács. Tök élethű, és visszaadja a kor hangulatát. Kedvet kaptunk a múltban vonatozni kicsit, már ha lehetne :)




Ez egy irgalmatlanul nagy mozdony volt

Ez is giga nagy, méretarányokhoz lásd Laca vs mozdony kereke




Ez Port Adelaide-i utcakép. Olyan hangulatos volt, nagyon tetszett





világítótorony




Port Adelaide egy suburb (kerület) is Adelaide-ben, meg ugye maga a kikötő is. Mi nem az igazi nagy ipari részén voltunk, de így is nagyon jó volt. Ez a suburb nem örvend túl jó hírnévnek, nem tudom, h milyen lehet itt lakni, de az biztos, h kirándulásra nagyon élvezetes célpont volt. Kicsit úgy éreztók magunkat, mintha időutazáson vettünk volna részt. Western filmekbe illő épületek és utcakép, mindez tengerillattal ötvözve. Nagyon élveztük mindhárman :)

Brigthon-i móló és part
Brighton ismerően hangozhat sokak számára. Nem véletlenül, elég híres London közeli város és fürdőhely a ködös Albionban. Namost nekünk sem kell nélkülöznünk eme különleges helyet, itt van a szomszédságunkban, vagyis mi tulajdonképpen a brighton-i partszakaszra megyünk, ha lemegyünk a partra. Egyébként vicces, h rengeteg máshol is ismert suburb neve megvan itt is: Fullham, Hyde Park, Lonsdale stb.
Sokszor lemegyünk a partra, mostmár egyre többször, ha jó idő van, mert az páratlan élmény. A víz látványa és illata, a homok, a színek, a fények, az egésznek a hangulata. Ezt a legnehezebb visszaadni képeken és szavakban, sajnos.
Itt történt először az, h sétáltunk, és úgy éreztük, mintha nyaralnánk. Nagyon jó érzés, h minden nap megtehetjük ezt, ha akarjuk, hisz a helyiek is még simán munka után özönlenek le (megjegyzem ez ötkor van, addigra hazaért, és a kutyát is felszedte), és sétálnak, futnak, kutyáznak.

Brighton Jetty (móló)


Nem volt nekem komfortos ez a korlát...


Nézd anya mennyi kagyló! :) Imádjuk gyűjteni-válogatni a kavicsokat, kagylókat, csigákat

Itt már naplemente volt


Az elso harom honap

Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...