party-zona

A gyerek tükör. Visszavonhatatlanul követhető az idő múlása azzal, ahogyan nőnek, fejlódnek, okosodnak. Ijesztő és örömteli momentuma az életnek az ő szemüvegükön keresztül látni a világot, és magunkra ismerni benne, mert visszaadja a szavaidat, a gesztusaidat, mindent, amit vagy tudatosan, vagy spontán módon adtunk át neki.
Számomra a gyerek növekedésének egyik fontos mérföldköve volt az a pillanat, amikor megkapta az első szülinapi partira szóló meghívóját...

Innentől már valaki, aki tartozik valahová a családon kívül is. Szocializálódott, társaságba "jár". Biztosan hülyeség ez egy kicsit, de megérintett a pillanat, amikor kezembe vettem a kék boritíékot, amiben ott volt a meghívó Bencének címezve.
Itt a childcare-ben a kommunikáció alapja a folyosó falán található nagy üzenőfal, ami tulajdonképpen egy nagy textil sok-sok zsebbel, és azon a gyerekek neve. Ebbe rakják a számlát, az üzeneteket, a hírlevelet, minden ilyesmit. Ha megyünk a gyerkócért csak csekkolom a rekeszt, és kiszedem ami benne van. Ebbe raktunk Beni barátainak apró karácsonyi ajándékot és képeslapot és kaptunk tőlük viszont. Ebbe rakják az anyuák a szülinapi meghívókat is, mert így a legegyszerűbb kommunikálni :)

Két nap különbséggel landolt két meghívó is, micsoda népszerű gyerekem van :)) Mindkettő szülinapos, és az ünnepeltek 3. szülinapjára szólt. Most vasárnap volt az első, két hétre rá vasárnap lesz a máspdik.

Azt tudni kell, h itt a szülinapi partizásnak nagy hagyománya van, ha szerveznek ilyet, akkor megadják a módját. Majdnem minden áruháznak van ilyen részlege, ahol parti kellékek kaphatók, és ez nem pusztán néhány lufi, hanem "komoly" kelléktár. Tematikusan (fiúk és lányok ideáihoz igazított mesefigurák) dekorált papírtányér, pohár, szalvéta, csákó a fejre és ezernyi Bocsánat a kifejezésért, de bizbasz. Vagy otthon tartják, mint ez az első volt, vagy valahol külső helyszínen, ami a McDonalds-tól a játszóházon át a parkig bármi lehet. (6-án egy mekis rendezésú lesz).
A nagyobbak esetén általában valamilyen téma köré alakítják az egész partit, vagyis kalózos, vagy tündéres, vagy hallottam már Egyiptomos -piramisos tematikáról is, és akkor minden ahhoz van igazítva, a ruhák, a dekoráció, a torta, stb.

Az biztos, h nagy durranás a szülinap, nem aprózzák el, bár nekem ez egy 3 évesnél még nem törvényszerű, h ekkora felvonulást csapjunk.:)

A parti nagyjából úgy zajlik, mint megszokhattuk, ami itt eltérő az otthoni szokásokhoz képet, h van party-bag, ami a meghívott vendégek számára készített kis ajándékcsomag, és a parti végén szokták odaadni búcsúzáskor. Így nem csak az ünnepelt kap ajándékot :) Ebben apró kis játékok édesség van általában.

Szóval vasárnap megérkeztünk szépen, tök ismeretlen család, sebaj, hátha ott lesznek Beni barátai is... Hát nem voltak, ez hamar kiderült, így számára sem volt kapaszkodó az első percekre... ahogy nekem sem, de nagylány vagyok, meg kelltt oldani a dolgot. Mondtam, h kik vagyunk (fogalmam sem volt, h a konyhában csevegő társaságban ki volt az ünnepelt anyukája, és kik a többiek) és mosolyogtunk egymásra szépen.
Az udvaron volt ugráló, meg trambulin, buborékfújó, stb, és már jónéhány gyerek, plusz a szüleik, némelyiknek apa+anya is, úh már volt társaság szép számmal.
Lassan a Muki is feloldódott, és bitrokba vette auz udvari játékokat, majd a bentieket is:)

 

ez egy dinnye volt belül :)

Alapvetően jól telt a buli, beszélgettem pár anyukával, bár voltak akik abszolút nem nyitottak, hát ilyen is van, sebaj :)

Nem volt igazán jó idő, kicsit esőre is állt, hűvöske is volt, de a gyerekeknek szánt gyümölcslevet irgalmatlan mennyiségű jégből kellett kihalásznom. Na ettől kész voltam, h a fagyos levet igya a Muki.. de a többiek még  apohárba is raktak jeget... Hááát nem tudom :)

Beni nem evett semmi, neki a színes cukorral szórt kenyér nemigen jön be, még e tekintetben magyaros vizeken evez, egyedül a dinnyét ette, azok szép kis formákra voltak faragva, és épp falatnyi méretűek voltak, :)

Ajándékozás tekintetében bajban voltam, h itt mi szokás, úh előtte körbekérdeztem. Játékot javasoltak általában, de tudom, h Beni is bizonyos dolgokat szeretm másokat meg nem annyira, úh könyvet választottam inkább. Ill többet is, és azt vittünk.

Ha már ajándék, hát az biztos, h ez a kisgyerek vasárnap 20 gyereknek elegendő cuccot kapott... Már nézni is rossz volt, de komolyan, fogalma sem volt, h melyikhez nyúljon, felét nem is látta. Elképesztő túlzásba estek e téren a családtagok, szerintem. Mondom úgy, h én is szívesen ajándékozok több dolgot, na de ez messze túlment minden határon.

Találkoztam egy nénivel (nem tudom, h ő kije volt az ünnepeltnek), aki viszont Román származású volt, úh nagyon jól elbeszélgettünk, ugyan angolul, mert bár tudott magyarul, de már inkább csak érti, nem beszéli. Új-Zélandról költöztek ide, előtte ott éltek 10 évig, úh vevő volt  a tippjeimre hol tud magyaros fűszereket venni :))) hihihi