2013. november 7., csütörtök

Adelaide hírneve

Ez a mai második posztom, csak szólok:)
A múlt héten a helyi  sajtó attól volt hangos, hogy a Lonley Planet kihozta a rangsorát az általuk leginkább látogatásra javasolt városok (országokra, régiókra is csináltak hasonlót) listáját - persze a világ minden táját alapul véve -, és a Top 10-ben Adelaide is szerepel a 9. helyen.
Hatalmas volt a visszhangja, a büszke, lokálpatrióta Dál-Ausztrálok nem győzték méltatni önmagukat :), h végre lám-lám kikerültek a keleti part nagyvárosainak árnyékából. Nyilván számos szempont szerepet játszik ilyenkor, és minden várost nehéz lehet együtt nézni, hisz nem azonos kaliberűek, de örülünk, hogy kicsit reflektorba került ez a hely is. Van azért számos méltatható dolog errefelé is, ha nincs is olyan fantasztikus Operaház, vagy Harbour Bridge :)
Ahogy a cikk is írja, itt azért sokat nyomott  a latba a kiváló borok, és kaják számossága, sokszínűsége is. Szuper :)

A folytatásban az eredeti cikk, kis angol nyelvlecke.

Adelaide ranked in world's top 10 cities to visit by Lonely Planet

Updated Wed 30 Oct 2013, 8:20am AEDT
Adelaide may often be overshadowed by Australia's bigger eastern capitals, but the city of churches is a heavenly place to visit, according to the world's leading travel guide.
The city has been ranked as one of the top 10 cities in the world to visit by Lonely Planet, finishing ninth in the company's Best in Travel 2014 book.
The annual publication documents the best trends and destinations for the forthcoming year, with the list headed by Paris, Trinidad and Cape Town.
Also making the cut were Vancouver, Chicago and Auckland.
"Having always lived in the shadow of its gregarious eastern-seaboard cousins," Lonely Planet says, "the 'City of Churches' has been quietly loosening its pious shackles and embracing its liberal foundations."
"Adelaide is effortlessly chic – and like a perfectly cellared red, it's ready to be uncorked and sampled."

Lonely Planet’s Top 10 Cities 2014:

  1. Paris, France
  2. Trinidad, Cuba
  3. Cape Town, South Africa
  4. Riga, Latvia
  5. Zürich, Switzerland
  6. Shanghai, China
  7. Vancouver, Canada
  8. Chicago, USA
  9. Adelaide, Australia
  10. Auckland, New Zealand
No other Australian city made the top 10, although the Kimberley in Western Australia was ranked second in the list of the world's top 10 regions to visit.
Lonely Planet's Chris Zeiher says the Adelaide Oval redevelopment sparked the city's nomination.
"There's going to be more people probably staying in the CBD to see events," he said.
"Then there's this really cool stuff that's going on with the transformation of some of the spaces within the city itself."
He also says the city's food culture played a part in helping Adelaide make the top 10.
"Of course, Adelaide is a foodie destination anyway and it's incredibly parochial about its local produce."

teljes káosz


Az IKEA a szívem csücske, nincs mit tenni. Magyarországon is az volt, itt is nagyon szeretem. Ötletes, kreatív, színes, vidám élettel teli, praktikus, elérhető. Ugyanezek ellentétére is van persze példa, de kit érdekel amíg a szerethető része megvan.
Őszinte leszek, nekem nem igazán jöttek be a helyi bútorbolt-alternatívák. Sem stílusban sem kivitelezésben. Vagyis pontosítok, azokra igaz ez, aki elérhető áron kínálják a portékájukat. Hazudnék, ha azt állítanám, h a Harvey Norman -ban nem tudnék kedvemre válogatni, csak többezer dollárért mérik a dolgaikat. Sebaj.

Szóval IKEA. Néha beiktatjuk egy-egy szomabt délelőtti programnak, szétnézünk, pár apróságot felkapunk, és a végén egy ebéddel zárjuk a látogatást. A Muki már nagyon várta, h végre bemehessen a gyerekmegőrzőbe ő is, és ott játszhasson, ennek ugye 3 éves kor volt a küszöbe. Legutóbb tényleg csak gyors rohanásban voltunk, és nagyon hosszú sor állt a játszóháznál, úh kihagytuk, talán legközelebb ki tudja próbálni. Nagyon nem is akarom magára hagyni, hátha mégsem jön be neki, bár ilyen szituációkat jól kezel :)

Az biztos, h idén először csalódtam az új katalógus tartalmát illetően. Máskor napokig tudtam nézegetni, olvasgatni, vizualizálni a látottakat, és átforgatni a saját környezetünkbe. Ez idén nem volt ekkora flash nekem. Kicsit szocreálra vették a figurát, ami lehet, hogy csak nekünk az, hisz errefelé nemigen ismerős az a stílus, de számomra jelentős mértékben visszaköszön az a korszak a látottak alapján.

Ilyentájban kezd a fejünkben borulni kicsit a rend, amikor novemberben már 30 fokok fölött is járunk, és a boltokban egyre többféle módon integet a karácsonyi készülődés. Volt már őszi húsvétunk, nem rázott meg, hisz az otthoni tavaszt idéző (vagy jobb) időjárásban telik. A nyári hónapokként ismert június-július-augusztus télként való megélése sem annyira durva, mert a klasszikus téltől távol van az itteni.

Beach chairs in different colours standing on a sunny beachSzámomra ez a novemberi nyár, és nyári karácsony talán a legfrurcsább a "fejjel-lefelé világból".  Olyan vicces, h az IKEA sem tud egy témára hangolódni szegényeknek fel van adva a lecke :)
Egyrészt próbálják a nyár összes velejáróját lakberendezésbe forgatni, és kínálni a kerti partik hangulatától a starndfelszerelésen át mindent, majd arréb sétálva ott áll a karácsonyfa és megannyi arany-piros-zöld és ezüst kiegészítő, csomagolóanyag, gyertyák, hóemberek és rénszarvasok.

Presents wrapped in gift wrap with different patterns
Persze nem olyan elképesztően nehéz ezt átélni, de furcsa. Bizonyára még egy darabig az is lesz.

Az biztos, hogy a nyár betörésével egyre erősödik  a karácsonyi készülődés, mindenhol nyomják már az ötleteket, a karácsonyi recepteket, és minden áruház nyomtatott katalógusából 3-4 oldal már a karácsonynak van szentelve.

Az elmúlt három napban ehhez itt volt 30-35 fok, és az aktuális postaládás magazinokat úgy lapozgattam a nappaliban, hogy közben a légkondi finoman legyezgette a kezemben mindet....


Hétvégén pedig már karácsonyi felvonulás lesz a városban.
Jajj, teljes káosz :))

2013. november 5., kedd

eszem-iszom szokások

Most, hogy több, mint három hónapja vagyok elég sokat ozzikkal, néhány sajátos dolog kezd kirajzolódni velük kapcsolatban.
Ezek nem jók, vagy rosszak önmagukban, minden csak viszonyítás kérdése.

Összetétel szempontbjáól két pólusú az állás. Vannak az ozzik meg én, vannak a pasik, meg én. Alulmaradtam, na, ez van :)
Persze ahogy mondhatnák egyik ausztrál sem az valójában, hisz mindenkinek van egy angol börtönlakó őse, vagy egy őr, vagy a később idecsordogált mindenféle bevándorló. SA ugye számos szempontból kivétel, például Dél-Ausztrália az egyetlen hely, ahol nem voltak fegyencek sosem.
Sok más szempontból is az, való igaznak tűnik mindaz, amit olvasni lehetett a zártabb kultúrájáról, az erős önérzetükről, és büszkeségükről.

Van egy srác, akinek lengyelek a szülei, de ő már itt született, második generációs, így nyelvi korlátokba nemigen ütközik, és eléggé asszimilálódott már. Egyszer volt eddigi életében Lengeyelországban.Szóval ő nem igazi kakukktojás.

A másik, akinél picit kilóg a lóláb, az a kínai igazgató. na igen, ő nehezen tudná magáról azt mondani, h nem más nemzethez kötik a gyökerei. Középiskolás korában jött ide, így volt azért már ideje neki is beilleszkednie, bár két dolog nyilvánvalóan különbözővé teszi. A vonásai és az akcentusa. Ha nekem van (márpedig van, hja, de még  hogy), akkor ázsiai barátainknak meg mondhatni csak az van. Egyszerűen képtelenek bizonyos hangzókat kiejteni, főleg, ha az anyanyelvük ázsiai. Mai napig nehezen értem néha, amit mond, és visszakérdezek. Aztán leesik, h mit is akart, főleg, ha többet hallom és megszokom picit, de nehéz megértenem.

Ugyanakkor az ő mentalitása áll legközelebb az enyémhez, az ő kultúrája hasonlít legjobban a mienkre. Talán mert a népköztársaság, - mint államforma - része volt mindkettőnk történelmének?

Egy biztos, nem általánosítok, nem akarok sztereotípiákat aggatni rájuk, ezek csak azok a dolgok, amit ez a mag produkál.

Számomra az egyik legidegesítőbb szokásuk az, h a számítógépük előtt ülve esznek. A konyhát csak a kínai és én használjuk evésre. A többiek az asztaluknál, közben matatva, a papírok, gépek között eszik az ebédet. Nem szendvicset, bármilyen meleg ételt is. Hát nem tudom, én utálom ezt. Otthon sem szoktunk a tv előtt enni, vagyis de, de nem.
Mi van?
Szóval tekintve, h a nappali-konyha egy légtér, így elkerülhettelen a tv közelsége, de nem törvényszerű, h be is legyen kapcsolva. étkezősztalnál eszünk, nem a kanapén, nem az ölünkből. Talán vaskalapos, maradi szokás, de ez van. Úgyis napközben hárman három helyen vagyunk, jó alkalom meghányni-vetni a napot :)
Na de visszatérve. Ha megették az ebédet, hát ott áll az asztalukon a cuccos/zsíros akármilyen doboz órákig. Vagy másnap is. Hacsak el nem pakolom onnan, vagy ők maguk idővel.
Egyébként nem mosogatnak, a takarító heti 1x jön, neki gyűjtik a kajás dobozaikat, aki elmossa. Ez mondjuk pénteken már néha nem kellemes szagú, akkor sem ha zárt helyen külön tárolják. Eddig egyszer fogtam magam és elmostam, mert zavart, de aztán úgy voltam vele, h ilyen oknál fogva a takarító munkájának 70%-át így is megcsinálom, úh vagy utalják nekem az ő fizuját is, vagy maradjon az ő feladata.

Ha a kávét elkészítették, és megkeverték kanállal, a tejes-kávés kanalat simán visszateszik a kávégépre, nem a mosatlanok közé. Ezeket én gyűjtögetem be időnként.és teszem félre.
Ha kicsöpög a tej, kv stb a pultra, hát sebaj, ez is csak engem zavar.

A fiatalabb srácok mind igényten kövérek, de egyszerű oknál fogva, mind gyorséttermi kaját eszik 5 napból 3-4-szer. Az igénytelen szó alatt itt épp azt értem, h pusztán lustaságból, és szemét kaják evése miatt azok. Szép nagy kerek fejjel, jó nagy pocakkal, no mozgás miatt...huszonévesen.

Ha már kaják, szintén Csabi és Csilla blogján volt egy jó kis összefoglaló az érdekes helyi eledelekről, kaptam is rá engedélyt, h én is közzétegyem, ha már témába vág, szóval most idézet tőlük, aki ott olvasta, ugorhat lejjebb, folytatom én is :):

.....................
Tehat a tema ma, az fura etelek ausztral foldon, eszrevetelezve by Csabi, szepen kepekkel illusztralva by Google.

Fairy bread
Ez egy szimpla szelet feher kenyer, megkenve vajjal, majd megszorva egy marek szines cukorgolyocskaval (azzal az igazan picivel, aminek egyebkent tortan vagy sutin lenne a keresnivaloja azt gondolnam). A gyerekek imadjak allitolag.


Corn Dog / Dagwood Dog / Dippy Dog
Errol mar irtam korabban, de ebbe a listaba muszaj betennem. Ez egy palcara felszurt virsli, bepanirozva palacsintatesztaba, jo "egeszseges" olajban kisutve majd belemartva felig ketchupba. Igazi fesztivalkaja, kituno setalos bodenezegeteshez vagy feher polo osszekenesehez. Tapasztalat!


Vegemite
No, ez is egy visszatero szereplo, idezem Csilla szavait: "A Vegemite egy élesztőféle, amely a sörgyártásban játszik szerepet. Állaga a margarinhoz hasonló, színe azonban mélybarna. Íze és illata is a sűrű pecsenyeléhez hasonlatos". Mara az asszonykam egyik kedvenc reggelije, az en reszemrol pedig a ra se nezek kategoriaba tartozik (egy bizonyos napig, ami meg nem jott el).


Beetroot in burger
A cekla annyira nem egyedi, nekunk meg a kertunkben is volt regen (sosem szerettem). Itt viszont ha egy jora valo ausztral hamburgert akarsz enni, a cekla elengedhetetlen a hus mellol. Fura eloszor, de kesobb megszokod. Sot, ha bator vagy es mondod a kulcsszot: WITH THE LOT, kapsz meg bele ananaszt, tukortojast es bacont is a szokasos felhozatal melle.


Flavored straws
Minden szupermarketben kaphato ez a szivoszal, amiben gyarliag pici izesitett golyocskak vannak, lent es fent pici izekkel beszoritva a szivoszal kozepebe. Egy pohar tej izletes (?) folyadekka valik a szivoszalban eltoltott utja soran, igy a szadban mar kakaos, epres vagy bananos lotty landol.
Peanut butter on celery 
Egy szar zellert felvagsz olyan 10 centi hosszu csikra, majd a rajta levo "rest" megtoltod szimpla mogyorovajjal. Elsore meglehetosen fura etel kerekedik ki ebbol a parositasbol, de meg kell vallanom, hogy a mogyorovaj utalatat egy szar zellerrel en szemely szerint meg felre is tudnam tenni. Kinek a pap...


Chips sandwich
Ez egy friss szerzemeny, az asszony tapasztalta ma meg munkahelyen. Csilla eszi az inycsiklando halas ebedjet tegnap, amikor is egy noci leull melle es enni kezd. Ket szelet kenyer megvajazva, akoze belepakolva egy mareknyi szimpla sultkrumplit. Ennyi, nincs folytatas. Es a no buszke volt ra.


Raisin toast with banana
Erre fele van olyan kenyer, ami piciket edeskes a gyarilag bele sutott szaritott gyumolcsoktol (elsosorban mazsolatol). Talan ugyhivjak ezt magyarul, hogy gyumolcskenyer? De nem az a finom hazi karacsonyi ez, hanem csak szimpla ipari. Na mindegy, a lenyeg az, hogy egy szelet be a piritoba, majd megken vajjal es rakarikaz banant. Ha mez v juharszirup is van rajta, az mar a csucs... Szimpla, furcsa de finom am neha :)


Spider / Ice Cream Soda
Az alap dolog az, hogy veszel egy pohar hideg kolat, amibe beleteszel egy nagy kanal vaniliafagyit. AAAA. Igen, ez igy van, es ez mar kesz is, ime a Spider (magyarul pok). Elelmesebbek a kolat lecserelhetik Fantara vagy akarmilyen mas, kifejezetten egeszsegtelen szensavas lottyre. Nem, nem probaltam meg.

........................................................


Folytatva a sort, a frozen coke vagy bármi más szénsavas üdítőalapú izé is nagyon népszerű. Jégkása feeling, de nem az mégsem. Nem kóstoltam még sosem. Amint látjátok, a kóla központi hőse az ozzi alternatíváknak :) Nagyon nem is árnyalják a képet mással.


A következő játékos a fánk extrákkal. A fánk már önmagában nem egy visszafogott süti, a jó házi fánk isteni hát ha még némi baracklekvár is csókot nyom az orcájára. A "mű" fánkot én sosem bírtam, ha fuldoklós volt a tésztája, vagy szivacsként itta magába az olajat... Így a bolti megoldásokkal nem is próbálozom, tuti csalódás. Talán egyszer vettünk sima fahéjasat, azon csak úgy 400 gramm cukor volt darabonként :) más nem. Ezek a színes csodák azonban pompázatosan be vannak vonva cukorral gazdagon. szeretik az édeset, asszem' :D


Aztán a pénteki közös ebédek során is szemtanúja szoktam lenni pár érdekes választásnak. Azt nem kell mondanom, h húsevő bogarak mind, és abból is a falánkabb fajta.  Fél kilós vagy nagyobb steak-ek és schnitzel-ek (rántotthús itt) az alapok, arra jön még megannyi más.

Egyik étteremben a rántotthúst a következőképpen kínálják:
adott egy rántottszelet, 300 gr, 600 gr vagy kilós is van (!!!!) brutál.
Ez az alap, innentől ez úgy viselkedik, mint a pizzatészta. Igen, azért, mert csupa olyat pakolnak rá, mint a pizzákra is szokás, és most ne a zöldségekre gondoljatok. Pl bolognait meg sajtot, vagy sonkás ragut meg sajtot. Sonkát, ananászt és sajtot, és sorolhatnám. Hatalmas rétegek csücsülnek az amúgy sem kicsi rántott husin. Persze alatta gazdagon sültkrumplival kitámasztva az építmény. Ettől a kajától konkrétan émelyeg a gyomrom, ha ránézek is, olyan, mintha 2-3 főfogást raknék egymás alá-fölé egy tányéron. Felszippantják ám boldogan, aztán persze csak pihegnek, és isszák a kólát számolatlanul.

Ha valahol várnunk kell a kajára, (és az mondjuk lazább, burgesres hely), a sült krumpli a rágcsa, amíg ki nem hozzák a főételt, a burgert. Félreértés ne essék semmi bajom a hamurgerrel, mi is szoktunk otthon csinálni, egy jó házi hambi mennyei tud lenni, csak a gyakoriság, a mennyiség, meg az arányok, ami számomra nem mindegy.

Ha már hambi, akkor gyorséttermek.
Itt is van ugye Meki, van Burger King, de más néven fut, itt: Hungry Jacks, de a kínálata ugyanaz, mint a BK-nek, van KFC meg néhány helyi lánc, azokat még nem látogattuk meg eddig.
A három nagyból otthon a BK-et preferáltuk, itt érdekes, de a Mekire esik a választás, ha "bűnözni" megyünk (így hívjuk .)).
Az ok egyszerű, egyrészt bármilyen furcsán is hangzik, a Meki a legtisztább a három lánc éttermei közül, (persze vannak kivételek vica-versa), és az a kaja jött be leginkább, és végül az szemét kaja kapható a legkedvezőbb áron. Belefér egyszer,- egyszer, és a McCafé-s helyeken nagyon kellemesen lehet vacsizni, és enni nem csak klasszik szemetet. :)

Az irodában van egy nagy (simán kávézóba is illő) kávégép, így a kávéellátmány kéznál van napközben is. Ebben például nincs különbség, kb úgy isszák mint én, kávé + sok tej :)

Emellett kóla ellátmányt is biztosít a cég. Vicces, de mindannyian Coke Zérót iszunk, ha elmegyünk kajálni, és kérdezi a pincér,h ki mit kér, 10-ből kilencszer mindenki Zérót, és a végén már mosolyog nagyokat, míg lejegyzi::)
Nálam ez a desszert néha, ha jól esne valami édes íz, akkor feltörök egyet. Mivel minden a dobozon olvasható összetevő  0% -ban van benne, így nem is tudom mit iszok, de szeretem az ízét :)
Egyébként sör is volt a hűtőben, míg el nem fogyott, itt ugye engedélyezett bizonyos mennyiség akkor is ha vezet valaki. Simán feltörték egy-egy délután is egy kiadós közös ebéd után lecsúszott a sör is a srácoknál. Furcsa látvány volt, mit ne mondjak...Most épp nincs készleten, mert én szerzek be minden ilyet, de mivel alkoholért külön boltba kell menni, és oda irtó ritkán járunk, sosem jut eszembe, h feltöltsem az irodai sörkészletet...

Kaját ritkán hoznak egyébként ebédre, legtöbb napon gyorskaját esznek :(
Nem tudom, h azért nem hoznak, mert este esznek otthon meleg ételt, és az a fő étkezés, vagy mert akoor sem? Sosem kérdeztem még, egyszer kiderítem. Nálunk maradt az a szokás, h a déli kaja a meleg étel, vagy a fő étkezés, nekem nem jön be az, h este egyek főtt kaját. Főleg, ha vacsi előtt volt torna is, akkor meg gondolni sem bírok rá. Beniék is ebédre kapnak meleg ételt az oviban, és Lacának is csomagolok nap-mint nap, úh ezt meg tudjuk oldani simán.

Anno a norvégok szipogtak a meetingeken, rém idegesítők voltak, szívesen adtam volna zsepit, persze nem azért szipogtak, mert nem volt mivel megtörölni, hanem csak. Nos, a kollégáim egy része ugyanezt a műsort nyomja. Múltkor "jani barátom" be is szólt az egyiknek emiatt. Ő sem maradt ki a jóból... :) Mellesleg az utóbbi időben nem cseszeget, sőt a neutrális és a kedves között mozog, úgyhogy lekopogom, most nics leki terror :)












2013. október 31., csütörtök

ha már halloween...


Bár számomra ez semmit sem jelent, nem "ünnep", de ettől zajos az angolszász környezet, és igazából már a magyar is. 
Tavaly épp apukámmal beszéltem telefonon, amikor bekopogott egy csapat gyerek, azt sem tudtam mi van hirtelen. Persze nem készültem semmivel, így sajnálkozva elköszöntem tőlük. 
Most betáraztunk édességgel, ha jönnek idén is, akkor már felkészülten várjuk az ünnepelni vágyó gyerekhadat, és vihetik boldogan a színes cukorkákat, csokikat.

Ijesztő smink, jelmez és tökfej nélkül egyelőre, bár a tökön gondolkodtam kicsit. Jövőre már Benivel majd nekiállunk faragni egyet, addigra ő már nyilván nyakig benne lesz ebben a témában is.

Addig is Halloween macskamódra :) 


2013. október 28., hétfő

Napi sorozat avagy kapcsolj ki

Figyelmeztetek mindenkit, aki nem vette volna észre, hogy ez a mai második bejegyzés :)

A kultúrpercek kategóriája nagyon szubjektív, és hatalmas állományt lehetne alá sorolni. Kezdhetném azzal, h vannak azok, amihez el kell hagynod a lakodat, és kimozdulva élvezhetők, lásd színház, mozi, cirkuszi mutatványok és mindenféle múzeumos megoldások.
A másik feléhez maradhatsz otthon, és ott nyitsza ablakot a vlág dolgaira.
Az első kategóriára azonnal mondhatjuk, h az az igaz, kinézed, megszervezetd, jegyet veszel, időponthoz igazodsz, és kimozdulsz. Élvezed, (vagy nem), hazamész, és elraktározol magadnak belőle valamit útravalóul. Nos, életünk bizonyára szegényesnek mondható e téren, de az effajta kimozdulások korlátosságát talán nem kell ecsetelnem. Célkeresztbe olyat veszünk, ami egy 3 évessel is nagyjából élvezhető (azaz számára is), és olyan időpontban van.Lehetne most sajnálni is ezt, de nem kell. Mi sosem tesszük, elraktározzuk magunknak lehetőségként azokra az időkre, ha majd már nem is akar velünk jönni ilyenekre. Korlát volna? Biztosan, ha egy perspektívából nézzük. Az összes többiből meg lehetőség. Minden csak nézőpont kérdése.
Na de nem is ez a mai menü.
Az otthon maradós szórakozás azért határokat jobban tudhat magának, lásd filmek, könyvek láncba fűzve.

Mit is fogysztottunk/tam az utóbbi időben?

A téli szezon elég jó felhozatalt hozott filmek tekintetében, már ami engem illet. Egyetlen idegestő dolgon kell csak túllendülni, h ha lnyomják az első évadot, akkor abbamarad egy időre... Így jártam most pár, számomra tetszetős sorozattal. Épp várom, h legyen már újra műsoron.

 A place to call home az egyik ilyen. Jövőre lesz új szezon, most forgatják... ozzi sorozat, kosztümös, a tekintetben, h az ötvenes években játszódik. Egyik kedvenc korszakom filmes témákat illetően, szóval nagyon bejövős volt. Persze szokásos témák, szerelem, acsarkodás, titkok és családi zűrzavar. Szerettem.

A másik nagy kedvencem a Mr Selfridge volt. Na igen, a név nemigen ismeretlen, London, Oxford street, helyben vagyunk. Nálam nagy favorit volt az első széria, nagyon jó volt látni hogyan alakult a divat általában, na meg hogyan próbálték az áruházakba terelni a vásárlókat a szabóságoktól, és még megannyi más dolog. London számos ok miatt a szívem csücske és a divat forrása (tudom, h Párizs, meg New York is sorban áll, nem baj), és ez is kosztümös film. Szintén nem csak kereskedelem és reklám a téma, van sok más szál is, talán ez elérhető otthon is brit gyökerei miatt.

Filmileg (szép szó?) az utolsó a Wonderland tipikus limonádé, tipikus ozzi sorozat. Sydney-ben játszódik, egy társasház lakóinak életéről szól, a ház pedig a Bondi-beach-en van. Elég tipikus, nem?

Aztán itt van Jamiie barátom, akiért igazán itt kezdtem rajongani, mert az angolszász alapanyokból és az ötleteiből nagyon jól lehet kajákat kreálni. A leklkesedéde már csak hab a tortán, és tényleg beszédhibás kicsit, amit már simán kihallok, ha nézem :)) De ez semmit sem von le a műsorai élvezhetőségéből. Legújabb sorozata a save with jamie megint zseniális alapötleten nyugszik. A korábbiak ugye arra épültek (a legújabbak), hogy hogyan főzzünk gyorsan jókat, most meg azt veszi célkeresztbe, hogy hogyan pazaroljunk legkevésbé. Vagyis, a maradékokból milyen jó dolgokat lehet kihozni, egy maradék grillcsirkét mikké transzformálhatunk pl. És milyen alapanyagokat hogyan menthetünk meg a kidobástól. Okos, egyszerű ötletek, nagyon bírom. Könyv formában is megjelent, már fenem rá a fogam :)

A Better homes and gardens (bhg) egy magazinműsor (?) nem is tudom...Kreatív ötletek vannak benne, dekorálásra, a lakás újragondolására, főzésre, kertészkedésre, kisállatok, stb. Minden amitől jobbá válhat a lakás/otthon. Jópofa ötletek, szeetem, bár nem ölök érte, ha egy-egy kimarad. Érdekessége, hogy az egyik "házigazda", aki receptekez hoz mindig, magyar származású. Ed Halmagyi. Mondjuk magyarul nem tud, de sebaj. Beni mindig azt mondja rá, h apa főz a tv-ben. Hát nem tudom,...szerintem nem épp két tojás, de a gyerekek fantáziája ugye szárnyalni képes.

Ás persze a már otthon is futott sorozatok itt sem hiányozhatnak, NCIS, NCIS Los Angeles (én csak ezt kedvelem), az új Sherlock Holmes sorozat (Elementary), és hasonlók.

Az a mondás, h a tévénézés segít a nyelvtanulásban, ezt Csabi is boncolgatta már egy posztjában a http://csumby.blogspot.com.au/ -n. Egyet kell értsek vele, nem tudok teljes mellszélességgel kiállni amellett, h ez így volna, vagy nagyon észrevétlenül zajlik a dolog. Pedig mióta itt vagyunk szerintem egyetlen magyar feliratú film sem ment a tv-n, nemhogy szinkronnal. Abszolút semmi, csak angolul, legtöbb esetben angol felirattal. Mégsem érzem azt az áttörést az agyamban, h hú, ez a fordulat innen jött, az meg onnan. Szerintem ahhoz ugyanazt a filmet kb 3x meg kéne néznem egyszer felirattal, és szótározva. Aztán felirattal szótár nélkül, aztán felirat nélkül is. Így gondolom, ha ennyi időm volna rá, élnék a lehetőséggel :) Talán úgy érezném a hatását. Így csak azt érzem, h örökre hülye maradok, és a gyerekem hamarosan maga mögött hagy.

Játszótér, mászunk épp egy pókháló formájú, kötelekből készített izén. Én tériszonyossá váltam sajna élelmedett koromra, nem mertem átmászni a tetején. Jött apa, h majd Ő. Amikor a tetején volt, Beni felnézett és megkérdezte:
Daddy, what are you doing up there? (apa,, mit csinálsz ott fent?)
Csípőből, angolul. Spontán helyzetekben azt kapja elő. Ennyi.







Egy sima egy fordított

na pont ilyen most sok minden körülöttem. Vagyis ilyennek tapasztalom. Lemaradásban vagyok itt, de ez nem újdonság, már nem is magyrázom a bizonyítványom, csak jövök, ahogy tudok.

Bent van velem mostanában az itthoni gépünk is az irodában mert azon van magyr billentyűzet, és jobb blogot írni így :), vagyis valójában erre bármilyen programot könnyedén fel lehet pakolni, és én most sokat dolgozom a Publisher-rel, úgyhogy ezen csinálom azt, a benti gépemen meg minden mást. Kora reggel jó ideig magam vagyok, ha az igazi főnököm ügyfelezik, mert ő jön még korán, a többiek 9 után inkább a 10-hez közel. Persze aztán itt kotlanak nem tudom meddig, én meg boldogan csattogok haza a magam nyolctólnégyigje után :) (de sokat emlegettük egy-egy húzós napon a multinál, h hajjaj, de jó volna nyolctól négyig valahol....mondjuk úgy majdnem minden nap mondhattuk volna :). Aztán most, h ez van mégsem vagyok 100%-ig elégedett, na ez az első sima és fordított is egyben... Engem nehéz kibogozni, szegény uram sokat tudna mesélni arról, h hol vannak a határai az elvárásaimnak, amit magamnak írok fel receptre.

Az időjárás a másik hasonszőrű állat. Még a helyiek is meglepődve mondják, h ez az, ami nem jellemző Adelaide-re, mármint ami most van. Tényleg szinte naponta változik a 18 és 30 között, és hol esik, hol szakad, hol a szél orkánerejű, hol meg már reggel nyolckor 25 fok van, és néha napon belül is eltáncolja ezek nagy részét az időjárás. A klímaváltozás ujjlenyomata itt is látszik, és ugye ami biztos benne, hogy k szélsőséges dolgokat produkál. köszönjük, tapasztaljuk. egy nap sima, a másik meg fordított, ugye, mondtam?

Minden reggel-délután részt veszek aktívan a közlekedésben, és ahogy egyre "rutinosabbá" válok, meg kell állapoítanom, h a helyiek vezetési stílusa, hát nem sima, de fordított....
Néhány  idegesítő furcsaság:

  • többsávos útra kifordulás. ezt mi ugye úgy tanultuk/csináltuk, h kifordulok a legszélsőbe, és ha tudom, h beljebb lesz dolgom, akkor előre haladva szépen egyre beljebb sorolok. Ezt itt a gyakorlatban a helyiek úgy csinálják, hogy beállnak merőlegesen a 3 sávos út szélére, és egyből a legbelsőbe hajtanak. Ha ezt nem tudják egy lendületből, akkor boldogan állnak keresztben két sávot elfoglalva.
  • Ha zöldre vált a lámpa, és első vagyok a sorban, már nem egyszer kaptam azon magam, h csakkolom tényleg zöld lett e, és mennyivel megyek épp, mert valahogy nincs társaságom az úton, mint a lámpánál maradtak. Pedig csak elindulok, nem kilövök, nem égetem a gumit, csak zöld, és indul. Nos, ez a ritmus niem nagyon van meg a helyiekben. Zöld, vakarózás, indulgatás, ééés na jó, megyünk. Na most minek is rohanjanak? .. hülye magyart meg hadd egye a fene.
  • Azt ugye már ecseteltem én is, hogy itt indokolatlan esetekben is terepjáróval közlekednek. Kell az a 4 literes 4x4 a háztól a suliig, meg a bevásárlóközpontig, de nagyon. Legtöbb sofőrnek meg fogalma sincs, h meddig tart a kocsi eleje/oldala, parkolni, fordulni úgy találomra sikerül. Nézni kell azért őket...Anyu csak beül, és megy. Előre néz. Kizárólag. De nem csak anyu, elég sok a Laca által csak Millenium Falconnak becézett sofőr is. Az ő térlátásuk sem a legélesebb már, nomen est omen :)
  • És hát e szösszenet utolsójaként az a szitu, amikor kanyarodó sávban állsz, és szeretnél nagy ívben befordulni valahová úgy, h két v három sávon át kell bizony haladnod. Ozzi mit csinál, mint  a kamikáze befordul úgy is, h közben igencsak jönnek azon a két-három sávon. Ki érti ezt? A fentiek alapján sokkal inkább egy ráérős stílus illik rájuk, igen. ez igaz, mindaddig, míg ebbe az utolsó helyzetben nem keverednek, ott könyörtelenül be fog fordulni eléd :) Ez is talán egy sima, és egy fordított...
Ezektől függetlenül még mindig kb 10-2 ide a vezetési stílus, és közlekedési élmény az ausztrál javára, mert ezek csak a kis színes golyók a torta tetején, h ne legyen olyan unalmas.

PS: őszinte leszek, majdnem biztos voltam benne, h nemigen fogok kapni írásokat a felhívásomra, és milyen rosszul gondoltam! Nagyon hálás vagyok azoknak, akik vették a fáradságot, és reagáltak itt, vagy emailben. Fogok válaszolni rájuk, de meg akartam köszönni így is. Még nem járt le a küldés határideje, lehet csatlakozni. Hajrá :)

2013. október 19., szombat

Testet ölt a statisztika?

Amikor a statisztikákat nézem, mindig eszembe jut, h milyen jó lenne tudni, h kik vannak a számok mögött. Persze jónéhány követőt ismerek, de valószínűleg csak a töredékét a teljes "tábornak" (hú, ez nem hangzik nagyképűen?).
Azt látom, h mely országokból olvastok, meg mely oldalakat, meg hányan, meg milyen böngészőkről, de ezek azok a dolgok, amik csak a száraz tények.
Engem borzasztóan érdekelne az is, hogy kik vagytok, miért olvastok, mi kapcsol Au-hoz, a blogomhoz stb. Bármi.

Szóval, itt az alkalom, h szerepet cseréljünk egy fordulóra, és én legyek az olvasó, érteemszerűen te/ti meg az író(k).
Lehet, h hamvában holt az ötletem, de akkor is teszek egy próbát.

Szóval kedves olvasó, tied a pálya. Ragadd meg a lehetőseéget, és írj magadról/bármiről nekem, ami a blogomhoz kapcsol. Bátrabbak ide kommentben, bátortalanabbak a profilomban látható mailcímre.

Nagyon jó volna kapni ilyen írásokat, rövidet vagy hosszút, mindegy, csak valamit a "másik oldalról". Legyen mondjuk erre 4 hét, azaz november 16-áig várom az írásokat.
A küldők között sorsolni fogok, és ajándékot kap vagy kapnak a szerencsés/ek.


Az elso harom honap

Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...